Az 1900-as évek elején nyílt meg az Erzsébet út. Az utca nyugati oldalán épült fel 1900-1903 között a nagyvárosi paloták sora és a város főterére néző Erzsébet Szálló. Az eklektikus, sarokerkélyes szálló Lencz Sándor tervei alapján készült 1901-ben.      A múlt század elején az Erzsébet út hetente többször piaci nyüzsgéstől volt hangos. A lakók ezt megelégelték, s a vásárcsarnok tervét már 1908-ban elkészítette Bereczk Sándor mérnök - írja Zádor Mihály Kaposvár építészettörténetében ( 220. p.).      Több mint száz évvel ezelőtt a Somogyi Hírlap újságírója elképzelte az utcát piac nélkül, fedett vásárcsarnokkal: "A vásárcsarnok felépítése a közrend és köztisztaság szempontjából is elodázhatatlan. És ha meglesz, akkor az a szép Erzsébet utca lesz a város leglátogatottabb utcája, ahol a közönség örömest sétál, s nem veri a szél arcunkba a piaci szemetet."      A vásárcsarnok nem valósult meg, helyén az egykori Transzformátorház és a hajdani Városi mozi épült fel a szecesszió jegyeivel 1928-ban.      2010 szeptemberében megvalósult a régi elképzelés L. Balogh Krisztina tervei alapján: a város egyik legszebb utcájává vált a hajdani Erzsébet út szökőkúttal, árnyat adó fákkal, padokkal, hangulatos kávézókkal.

A Noszlopy utca lakóházai többnyire eklektikus stílusban készültek, helyi védelem alatt állnak. Bereczk Sándor városi főmérnök, műszaki tanácsos 1901-ben elkészítette a város részletes térképét, amelyen már szerepel a széles Erzsébet utca

Az utca túloldalán a 12. számú ház Horváth Andor építész tervezése a szecesszió jegyeivel

A 12 számú bérház régi képeslapon,felülnézetből

"A kor, melyben épül a ház, az akkor vallott formavilágot jeleníti meg a homlokzatokon. Így válik a külső és a belső az adott időszak szellemiségének közvetítőjévé."(Z. Soós István)

E házban született Lendvai Ernő (1925-1993) híres Bartók-kutató

Szellemi, lelki indíttatását a családban kapta zenei pályájához. Már egész kicsi korban székre állva vezényelni kezdett, ha zenét hallott. A Somssich Pál Gimnáziumban Fodor András költő iskolatársa volt, aki "boszorkányos zongorajátékosnak" nevezte Ernőt. "Gimnazista tanulóként a Görög Ilona székely népballadát megzenésítette, és diáktársaival színpadra állította. A művet ő rendezte, tanította be és vezényelte."3 Kaposvár város méltó emléket állított a zenetudós emlékének, szülőháza falán 2006. október 1-én a zene világnapján bronzból készült emléktáblát avattak fel.

A műlakatos munkát Dausek Géza készítette.

A bérházat 1927-29 között adták át.4 Horváth Andor építészmérnök lakóépületek, középületek tervezését, bővítését, kivitelezését végezte az 1920-as, 1930-as években, jelentékeny szerepet vállalt a városfejlesztésben. Híres építési vállalkozása a Kaposvári Építőipari Rt. 50-400 munkást foglalkoztatott.5      Az épület földszintjén jelenleg a Városgondnokság irodája található, az emeleten lakások vannak.

Forrás: 1,2 Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest : Arany J. Irod. és Nyomdai Műint., 1925. p. 38. 3 dr. Gallai Istvánné közlése. 4 Szabó Tamás: Kaposvári műlakatosok. Kaposvár : Magánkiad., 2003. p. 39. 5 Mérey Klára, T. : Dél-Dunántúl iparának története a kapitalizmus idején. Budapest : Akad. K., 1985. p. 89.

Fotó:     Horváth András