|
|
A régi "Bárány-vendéglőtől nyugatra voltak a herceg Esterházy tulajdonában levő földszintes bérházak, melyekben üzlethelyiségek sorakoztak. Ezen épületeket a telkekkel együtt utcanyitás céljából megvette a város. Így létesült 1900-ban a lebontott épületek helyén az Erzsébet út. Ezen út nyugati során a város által eladott telkekre egyesek egyemeletes bérházakat emeltek."1 A Noszlopy Gáspár utca (Erzsébet út) a város legértékesebb műemlékekkel és platánokkal ékesített utcája volt. Neve Erzsébet királyné emlékét őrzi. Az utca megnyitásával ide helyezték át a Gabona téri piacot. A forgalmas piac miatt vita folyt arról, jó helyre kerül-e az új mozi a piac mellett. (Utazás az új mozi körül, vagy veszélyezteti-e az Erzsébet útra építés az ottani kereskedők érdekeit? = Somogyi Újság, 1927. május 18. 1. p.) |
|
|
Az Erzsébet út ( a mai Noszlopy Gáspár utca ) század eleji képeslapokon |
|
|
Azt tervezték, hogy az utca déli részére építik fel az új állomást, ezért készült a széles út a központi térhez vezető üzletsorokkal. A terv nem valósult meg, de az itt épült házak Lencz Sándor és Gáspár Gyula munkái ma is a város legszebb épületei. Ezt bizonyítja, hogy a 2, 4, 6, 8,10, 12. számú ház helyi védelem alatt áll. Az utcában a bérházak többnyire eklektikus stílusban készültek. Szecessziós középület a Lamping József terve alapján készült Városi Mozi, és a mellette levő Transzformátorház, 1928-ban épültek. Az Erzsébet úton 1924. júniusában Kaposvár első kertmozija nyílt meg azon a helyen, ahová később a mozi épült.
Zádor Mihály Kaposvár építészettörténetéről szóló könyvében a szecessziós épületek közé sorolja a mozit, a későbbi szakirodalmak ezt veszik át. A legújabb építészeti szakirodalom már az art deco stílushoz helyezi. Az acél- és vasbeton szerkezet új lehetőségeit használja ezen az épületen is az építész. "Érdekessége az épületnek, hogy a tető bádogfedéssel készült, több száz m2 felülettel."2 Az új épület külső megjelenése nem találkozott a közönség tetszésével, túl alacsonynak találták. A korabeli újság részletes leírást adott, milyen is volt az új mozi: "Jól hatnak a vörös műmárvány oszlopok az alacsony előcsarnokban, amelynek arany-sárga és vörös színhatása igen kedvező. A bejárat feletti színes üvegfestés gazdag kompozíciójával igen sikerült alkotás. A közönség a barátságos hangulatú nézőtéren azonnal otthonosan érzi magát. Egyiptomi-asszír motívumú kígyócsoportok szaladnak végig a mennyezetek alatt, a vászontartó keret mellett, a páholyok mellvértjén magyaros motívumú virágfigurák emelik a belső díszítés szépségét. Az oszlopfőket, a figurális részeket arany, kék és halványpiros színek borítják, a szabadon maradt fal- és mennyezetsíkok pedig szürkésfehérre vannak festve." (Új Somogy, 1928. szeptember. 7.) |
||||||||
|
|
|
A szecessziós hangulatú épület, amely eredetileg is mozinak készült |
|
A kaposvári építkezéseknél fontos ipari tényező volt, hogy a néhai Borovitz Manó cementárugyára a városban működött. Csaknem minden nagyobb építkezésből kivette a részét. A gyár vezetője Borovitz Imre volt. A mozi műkő-munkái is itt készültek. A műlakatos munkákat a Rózsa lakatosárugyár készítette.
Az épület főhomlokzata ókori templomokat idéz. A timpanon dísze a "kosszarvú, tollkoronájú, Hnum vagy Ámon egyiptomi istent ábrázoló maszkdísz".3 A bejárat fölötti előtető Napóleon kalapjára emlékeztet |
|
|
|
Valószínűleg Tutanhamon sírjának felfedezése is hatott Lampingra, aki tájékozott volt a hazai és külföldi szakirodalomban. (Járatta a Magyar Építőművészetet, Magyar Iparművészetet, az angol Architectural Revivalt, könyvtárának büszkeségei voltak a londoni kiadású Academy Architecture évjáratai.) Az ősi magyar növényi ornamentikában jelen volt a papirusz és a pálma legyezőszerű ábrázolása. Huszka József A magyar turáni ornamentika története című könyvében bemutatta ennek előképeit (egyiptomi, főníciai, mükénei alakok). Lamping mint Huszka tisztelője használta ezeket a motívumokat az épület külső-belső díszítésein. |
|
|
|
Könyvtárának értékes darabja volt a németül megjelent, képekkel gazdagon illusztrált iparművészettörténet (Illustrierte Geschichte Des Kunstgewebes), amelynek egyiptomi ábrázolásait is felhasználta a tervek készítése során. Egyiptom iránti érdeklődése az 1910-es években a bútortervezései során alapozódott meg az empier stílus hatására. |
Gőzsy Gáborné fotója |
|
A főbejárat kétszárnyú ajtajai felett festett ólombetétes bevilágító látható. Rajta pávafogatos kocsit hajtó gyermek, a páva szájában aranygyűrű. A háttérben gazdag ornamentikájú stilizált növénydíszítés van, mögötte pávafarok tollazattal, amely a világmindenséget szimbolizálja. Az üvegablakon megjelenő páva a szecesszió tipikus motívuma. A fény, az örök világosság, a halhatatlanság szimbóluma. Díszes tollazata miatt a büszkeséggel, hiúsággal azonosították. A lótuszábrázolás gyakori a szecessziós, art deco építményeken. A lótuszvirág a tündérrózsafélék családjába tartozó növény. A tökéletes szépség, tisztaság, teremtés, megvilágosodás szimbóluma. "Pekár Károly író és kritikus Huszka nyomán a leggyakoribb motívumnak a pávatollat és a pávaszemet tartotta, szimbolikáját, indiai példákra hivatkozva, napszimbólumként magyarázta."4 |
|
"Az art deco Magyarországon az 1920-as évektől van jelen, jellemzik az interstiláris stílusjegyek: vannak szecessziós, expresszionista, konstruktivista vonásai. Az art decónak tipikus területe volt a mozi, mely 1929-től már hangosfilmeket játszik, s ez olyan lendületet ad a moziépítésnek, hogy a 30-as évek elején már közel 100 mozi van Magyarországon. Tutanhamon sírját 1922-ben tárták fel, egész Európa megcsodálta a páratlanul gazdag leletanyagot. A felfedezést követően a gazdag és jellegzetes ornamentikájú egyiptomi művészet ihlető forrása lesz az art decónak. Így kapja a kaposvári mozi is arculatát, melyben a késő szecesszió keleties változatban mutatkozik, rendkívül dekoratív, ugyanakkor egzotikus díszítményei a moreszk szép példáját adják. A gazdag enteriőr része az illúziónak, melyet a mozi nyújt: segít kikapcsolódni a valóság szorításából, s a csillogás, varázslat birodalmát teremti meg."5 |
|
|
||
| A fotókon még a 70-es évekbeli felújítás során készült műbőrburkolatok láthatók | |||
|
|
"A modern építészek legfőbb érdeme és legerősebb oldala éppen a finom érzékkel, szinte matematikai pontossággal, de egyúttal poétikus látományszerűen megérzett térérzékelés és térhangulat."6 Lamping József erre érzett rá az épület tervezésekor. Az épület egyszerű megjelenése mögött a belső tér gazdag díszítéseket rejt, nem szűkölködik drága anyagokban. A mozilátogatót az előcsarnokba lépve elvarázsolják a keleti ornamentika és az art deco elemei, s valóban úgy érezheti: egy csodás, álomszerű világba érkezett. |
|
|
Egyiptomi oszlopfő a világ ornamentikáját bemutató könyvből, Huszka József gyűjteményéből (oszlopfej egy thébai templomból) és Lamping József tervezésében.
|
|
|
|
|
Az 1920-as években egyiptomi stílusból átvett formákat gyakran használtak a mozik épületeinél az európai nagyvárosokban is. Ezek mind art deco stílusban épültek. Budapesten és vidéken ugyanebben az időben épültek art deco mozik (Átrium, Brodway, Odeon). |
|
A belső tér gazdag díszítései |
|
|
|
|
|
|
A szecesszió és art deco díszítéseiben szívesen alkalmaztak egyiptomi motívumokat. |
|
|
A nézőtér még a helyreállítás előtti állapotában is nagyon elegáns. "Az egyiptomi ornamentikából vett lótusz és papirusz virág folyódíszek díszítik a karzat mellvédjét, a színpadnyílás keretét és a színpadot. A műmárvánnyal borított lótuszvirág-fejezetes pillérek terelik a figyelmet a színpad felé."7 |
|
|
|
|
Kaposváron a 20-as évekbeli sajtó állítása beigazolódott, amely ezt írta róluk: "alkotásuk hirdetni fogja nevüket." Szerencsére az épületben nagy károk nem keletkeztek az idő során. |
|
|
|
|
Az épület valóban hatalmas kincse lett a városnak, amelyet használni és megőrizni kell! Ezt ismerte fel a város vezetése és a műemlékvédelmi szakmérnök, L. Balogh Krisztina. Az ő tervei alapján az épület eredeti formában való helyreállítása mellett bővítik, át is alakítják a hajdani mozit, amely többfunkciós kulturális központként fog működni (Szivárvány Kulturális Központ). A mozin kívül hangversenyterem, konferenciaterem lesz az épületben, s alkalmas lesz színház- és bábelőadások tartására is. Az épület 2001-től 2004-ig moziként és zeneházként, 2004 után rockklubként működött (Szivárvány Zeneház). A nagyfilmek mellett videotechnikás filmeket is vetítettek, mozis táborokat, klubot és filmes tanfolyamokat tartottak.8 Az épület 1995-ben helyi védelem alá került, 2009 tavaszán pedig műemlékké nyilvánították. |
|
Lamping József épülete Kaposvár szecessziós hangulatot tükröző építményeinek sorában a legszebbek között van. Méltán veheti fel a versenyt bármelyik angliai, amerikai hasonló stílusú épülettel, a világ bármely városa büszke lehetne egy ilyen mozgóképszínházra.
Magyarország építészeti kalauza szerint: "Hazánkban alig akad hozzá hasonló monumentális, art deco stílusú épület."9 Az építész, Lamping József emléktáblája a mozi északi falán található. |
|
A volt Kaposvári Városi Mozgóképszínház felújítása és bővítése. Tervezők: Lamping József (1927) és L. Balogh Krisztina (2007) |
|
|
|
Moreszk: az iszlám művészetében kifejlődött, geometrikus elemek bonyolult szövedékéből álló díszítmény Palmetta, palmettás stílus: Az olasz pálmácska szóból. Pálmafát vagy pálmaleveleket utánzó szimmetrikus díszítőmotívum. Keleti minták nyomán mind önállóan, mind frízzé kapcsolva az antik építészeti dekoráció gyakori eleme. A középkori ornamentikának is egyik legkedveltebb alapmotívuma. Az ún. palmettás stílus bizáncias igazodású művészet, amelynek pontos kapcsolatai még javarészt felderítetlenek. Az építészeti alkotások kiemelt helyein: oszlopfőkön, párkányokon, vállköveken gazdag, csipkeszerű díszítést alkalmaznak. A 11. századi magyarországi építészetben a szalagfonatos ornamentika gazdag változataival együtt honosodott meg. Akrotéria(görög):A görögöknél tágabb értelemben valamely tárgy szembeötlő legszélsőbb vagy legmagasabb részeit jelentette, mint pld. a hajók orrának díszítménye, a győzelem istenasszonya szárnyainak vége stb. Szűkebb értelemben az épületeken az oromzatok sarkaira és csúcsára helyezett díszítményt értik alatta.(Pallas lexikon) Pillér: szabadon álló függőleges támasz; keresztmetszete négyzet, téglalap vagy sokszög (Major Máté: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. Bp. 1983. p. 48.) |
|
Forrás: 1 Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest : Arany J. Irod. és Nyomdai Műint., 1925. p. 38. 2 Szabó Tamás közlése. 3 Gimesi Judit - Balogh Krisztina, L.: Szecesszió vagy Art decó (a kaposvári Szivárvány mozi). Kézirat. 4 Gellér Katalin: A magyar szecesszió. Budapest : Corvina, 2004. p. 30. 5 Barkócziné Tarjáni Zsuzsanna közlése. 6 Fieber Henrik: Új művészeti stílus = Magyar Iparművészet, 1912. 9 - 10. p. 329. 7 Gimesi Judit - Balogh Krisztina, L.: i. m. 8 Bloch Tamás közlése. 9 Lőrinczi Zsuzsa: Építészeti kalauz : Magyarország (vidéki) építészete a 20. században. Budapest : 6 BT, 2002. p. 72. Lamping Tamás szóbeli közlése |
|
Irodalom: Owen Jones: Ornamentika: népek, korok díszítőelemei : egyedülálló gyűjtemény több mint 2300 klasszikus mintával, 1809-1874. Budapest : Cser, 2004. Huszka József: A magyar turáni ornamentika története. Budapest : Nyers Cs., 1996. p. 57. |
|
Fotó: Arker Studió Vágner Zsolt |
 (2010-ben átadott épület) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
https://www.szecessziosmagazin.com/magazin7/kaposvarszivarvanykulturpalota.php