150 éve született Endrei Ákos
"Tanár volt ő a szónak legnemesebb értelmében."/Szemkő Aladár/
Fiatal koráról csak kevés adat maradt fenn. Iskolái elvégzése után pedagógiai pályára lépett, és 24 évesen Vágújhelyen lépett a katedrára. Három évig tanított a helyi iskolában. Itt ismerte meg későbbi feleségét, Reiner Rózát.
Csurgó
A csurgói református gimnázium az 1886/1887-es tanévre kapott 8000 Ft államsegélyt, valamint 4000 Ft-ot, amely a korábban megigénylet építési és beruházási segély első része volt. A gimnázium ugyanis főgimnáziumi címre pályázott, ehhez pedig szükség volt egy új, nagyobb épületre, a könyvtár és szertárak bővítésére, valamint a tanári fizetések javítása mellett egy új tanári állás létrehozására. (1) Utóbbihoz a német nyelv oktatására volt szükség, amire Endrei Ákost választották ki.
Az építkezés - a támogatások összegének folyamatos változása miatt - mindössze 1896-ban kezdődött el, és a következő év szeptemberében a tanulók már a főgimnázium falai között kezdték meg a tanévet.
Endrei Ákos ekkor már egy másik gimnázium tanára volt.
A csurgói gimnázium régi és új épülete
Az Endrei házaspár Csurgón változtatta meg nevét; Árpádból Ákos, Rózából Rózsa lett.
A nyelvészettel is foglalkozó Endrei már Hódmezővásárhelyen is gyűjtötte a térség nyelvi sajátosságait, és Csurgóra kerülve töretlen lelkesedéssel fordult a somogyi nyelvjárás felé. Gyűjtései eredményei a folyamatosan jelentek meg a Magyar Nyelvőr hasábjain. A szólások mellett Somogy megyei tájszógyűjtéseit is közzétette. "A Nyelvőrben ő gyűjtötte a legtöbb tájnyelvi adatot Somogyból." - áll a Magyarország vármegyéi és városai sorozat, 1914-es kiadású Somogy vármegyéről szóló kötetében.(2) Az ország különböző pontjain végzett kutatások által szerzett tapasztalatok hasznára voltak nyelvészeti munkásságában.
Felesége, Endrei Rózsa a csurgói felső leányiskola igazgatója lett. Férjéhez hasonlóan ő is kiváló pedagógus volt, és törekedett a magyar szellemi élet felvirágoztatására. Az 1890. november 25-i Iskolai Szemlében a magyarországi leányiskolák védelmére kelt. "A gyakorlati tanügy és a tanügyi irodalom művelője volt" -írták róla 1892-ben. Sajnos, ezek a szavak a halálát közlő hírben kaptak helyet.
Endrei Ákos országos hírnevet a magyar mellett a német nyelv által szerzett. Csurgón tartózkodása alatt jelent meg első könyve, a Német sítlusgyakorlatok, amely első direkt módszerű német nyelvtankönyv volt. Az ország szinte összes középiskolájában ezt használták.
Kaposvár
1894-től a kaposvári Állami Főgimnáziumban tanított. Ahogy későbbi tanárkollégája, Szemkő Aladár írta, "Különösen Kaposvár, e fejlődő, nagyjövőjű város szellemi és társadalmi életének emelésében volt igen jelentős része Endrei Ákosnak."(3)
A magyar és német nyelv tanítása mellett osztályfőnöki teendőket is ellátott, és ő vezette a gimnázium Önképző körét. Emellett az ifjúsági könyvtár vezetését is Endreire bízták. Ő nem elégedett meg az állománygyarapítás és a kölcsönzés pontos megszervezésével és irányításával, hanem külön tanulmányban fejtette ki elképzeléseit, amelyekkel az ifjúsági könyvtár jobb megszervezését kívánta elősegíteni.
A kor ifjúsági irodalma Magyarországon meglehetősen szegényes volt, főleg a külföldi lehetőségekkel hasonlítva össze. A magyar nyelvű ifjúsági könyvek nagyobb része külföldi irodalmak fordítása volt csupán, de még ezekkel együtt is kevés olvasmány közül lehetett válogatni. (4) Endrei ennek az állapotnak megszüntetését sürgette.
"Állítsa össze a tanügyi kormány egyfelől azon külföldi ifjúsági irodalmi termékek jegyzékét, amelyeknek lefordítása a mi irodalmunkban nagyon is érezhető hiányt pótolna, másfelől pedig jelöltesse ki azon irodalmi, történelmi, természettudományi tárgyú műveket, melyeknek az ifjúság számára való megírása a legjobb források alapján vagy akár már meglévő klasszikus becsű nagyobb művek vázlatai képpen elsősorban kívánatos volna. Tűzzön ki évről évre ily művekre jelentékeny összeget kitevő pályadíjakat, s a siker elmaradhatatlan." -írta "Az ifjúsági könyvtár" című tanulmányában 1893-ban. (5)
Az ifjúsági könyvtár utódja, az "Élő-könyvtár" az 1980-as években
A könyvállomány feljavítása mellett az ifjúsági könyvtárak működtetésére is javaslatot tett. A 117 évvel ezelőtt leírt pontok mind a mai napig aktuálisak.
- "Szükséges, hogy minden osztálynak külön könyvtárnak külön könyvtára legyen, melynek kezelője az osztályfő vagy az a tanár lehet, ki az illető osztályban a nyelvi tárgyakat tanítja. Ahol ez a különválasztás kivihetetlen, ott legfölebb két-két osztály könyvtára foglalható egy csoportba.
- Az ifjúsági könyvtár számára beszerzendő könyvek megállapításába, ne csak az irodalomtanárok, hanem valamennyi szaknak tanárai folyjanak be javaslataikkal.
- A kötelező magánolvasmányokat egy jegyzékben összeállítva minden osztálylyal már év elején közöljük, és pedig megjelölve az okot, mi azok olvasását ajánlatossá teszi.
- A kötelező magánolvasmányokon kivül az ajánlott könyvek is megjelölendők az egyes osztályoknak katalogusaiban. Ezeknek jelességeiről azonban csak alkalmilag, a tanítás keretében, figyelmeztetendők a tanulók.
- A kötelező és ajánlott művek mind több példányban szerzendők be, holott a csak engedélyezett olvasmányokat elég egy-egy példányban megvenni még akkor is, ha különben nagyon kapósak volnának.
- Az olvasott művekről minden tanuló rövid naplót vezet, melybe a mű czimét, rövid tartalmát s a citatumra alkalmas részleteket beirja, s csak ennek felmutatása mellett kaphat más művet.
- Az év folyamán kétszer számon kérik az egyes szaktanárok a kötelező és ajánlott olvasmányok tartalmát s meggyőződést szereznek a tanulók olvasottságáról.
- Könyvet hetenként egyszer vehetnek ki a tanulók, és pedig úgy, hogy a könyv teljes czímét, könyvtári jelét és nevüket egy e czélra készült blankettára jegyzík s azt a könyvtárkezelőnek átadják, ki e blanketták alapján készíti el év végén az ifjúsági könyvtár fogalmának statisztikáját.
- A hanyag és gyenge tanulók olvasása olyképen korlátozandó, hogy ezek csak 2 - 3 hetenként vagy havonként használhatják a könyvtárat."
Endrei nem volt az az ember, aki javaslatai benyújtása után csendben várja, hogy az illetékesek megvitassák elképzeléseit. Idézett tanulmányával együtt jelent meg az általa összeállított jegyzék, amelyet a főgimnázium könyvtárának kínálatából állított össze: A Kaposvári Állami Főgimnázium Ifjúsági Könyvtárának jegyzéke (1893) (7)
Nagy örömmel fogadta a gimnázium mai főépületének felépülését. Az alapkőletételre 1896. május 11-én került sor.
A főgimnázium épülete 1912-ben
Ott szavalta el Endrei " Somogy ünnepe" című lelkesítő költeményét, amelyben a megye szellemi életének felvirágzását vetítette előre.
Egy másik verse, "A héttornyú város" 1902. szilveszterén hangzott el a Nemzeti Kaszinóban. Ebben már Kaposvár sokszínűségét és a város fejlődését éltette.
Mindemellett maga is sokat fáradozott város szellemi felvirágoztatásáért. Részt vállalt a Szabad Lyceum megszervezésében, amelyet 1901. január 20-án alapítottak meg. Endrei Ákos az egyesület aktív tagja és egyben titkára lett.
Ebben az évben jelent meg egyik legismertebb munkája; Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című hőseposzának magyarázatokkal ellátott kiadása. Ez volt Magyarországon az első iskolai olvasmány, melyet a tanulóknak szánt magyarázatokkal láttak el.
Részlet a Szigeti veszedelemből
(a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár gyűjteményéből)
A Berzsenyi Dániel Irodalmi Társaság megalapításakor, 1904. október 23-án Endrei Ákos "Berzsenyi költészetének erkölcsi motívumai" című tanulmányát ismertette az egybegyűltekkel.
A Szabad Lyceum népszerűsége ellenére - legalábbis a korabeli sajtó szerint - a munkásosztály tagjai fokozatosan elmaradtak a felolvasásokról. A liceumot szervező tanároknak és mindazoknak, akik gondot fordítottak arra, hogy a kultúrát minél több emberhez juttassák el, jól jött Molnár Viktor kulturminisztériumi államtitkár utasítása, aki elrendelte a munkásgimnázium létrehozását Kaposvárott.
A beiratkozást követő ünnepélyes megnyitón, a munkások szellemi fejlődését támogatók között természetesen Endrei Ákos is megjelent.
Budapest
1908-tól Endrei Ákos a Budapesti VI. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium tanára lett.
A budapesti főgimnázium épülete
(ma Kölcsey Ferenc Gimnázium)
Ám még a fővárosban sem szakadt el Somogy megyétől. Részt vállalt a Csánki Dezső szerkesztésében megjelent "Magyarország vármegyéi és városai" című, 26 kötetben megjelent monográfia Somogy megyét bemutató kötetének elkészítésében. A "Somogy vármegye népe" című fejezetben (197 - 222. oldal) Somogy népművészetét mutatja be.
Az 1914-es, Somogy megyét bemutató kötet borítója
Márton Jenővel közösen szerkesztette az Ismeretek Tára című sorozatot, emellett Endrei, aki Kaposvárott legfőbb képviselője volt a polgári gimnázium elindításának, a fővárosban is hasonló szervezésébe kezdett. Azonban a háború és romló egészségi állapota miatt sorra hiúsultak meg elképzelései.
Tanárkollégája, Szemkő Aladár a következőképpen emékezett meg Endrei Ákos utolsó éveiről: "A végzetes kór hirtelen, orozva lepte meg: szívós, eleven munkakedvvel dolgozott közöttünk a VI. ker. állami főgimnáziumban, mikor egyszer összeroppant. A múlt tanév nagy részét szabadságon töltötte. Közben javult állapota, úgy látszott, erőre kap. Jól esett reménykednünk, hogy az orvostudomány és övéinek önfeláldozó ápolása megmenti az életnek; őt magát sem hagyta el szinte betegsége utolsó, legsúlyosabb szakáig a törhetetlen élniakarás és munkakedv. A folyó tanév kezdetén boldogan jelent meg ismét iskolánkban, testben megrokkanva, megöregedve ugyan, de friss életkedvvel. Boldogan látott neki az előtte mindenkor oly kedves tanítás munkájának. S nekünk is oly jól esett, hogy ismét körünkben láthattuk s élvezhettük derűs, közvetlenségével annyira vonzó egyéniségének melegét. De rövid próbálkozása csak lelke energiájának, nem a valóban visszaszerzett egészségének volt a jele. Alig egy hónap múltán ismét ágynak esett, s ami életéből hátra volt: a mind reménytelenebbé váló vergődés ideje."
Nem sokkal ezután pedig azt írja; "Munkára vágyó lelke mindig keresett és talált teret hasznos tevékenységének kifejtésére, s az ügy, melynek szolgálatába szegődött, mindenha sokat köszönhetett az ő hozzáértésének, önzetlen fáradozásainak." (8)
Endrei Ákos 1918. március 20-án hunyt el. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, azonban az idők folyamán sírját felszámolták.
Szemkő Aladár Endreitől idézve jellemezte egykori kollégáját "szinte nyugtalan sokoldalúsággal". (9) Ennek a termékeny és hasznos sokoldalúságnak emlékét síremlék helyett Endrei Ákos munkái őrizték meg az utókor számára.