A villa szó a vidéki udvarház olasz megfelelőjéből származik. Olasz társaival ellentétben a magyarországi villára az a jellemző, hogy városias környezetben található és polgári jellegű.1      A századforduló építészetében egyre "tágabb és sokrétűbb épülettípussá vált a villa, használatát tekintve átfedésben lehetett a nyaralóval, a családi házzal, sőt akár a szabadon álló bérházzal vagy kastéllyal is".2      Főleg Budapesten, a Balaton-parton és a nagyobb fürdőhelyeken terjedt el, ahol egybefüggő elegáns villasorokat is építettek. Vidéken - többek között Kaposváron is - később terjedtek el, és kisebb számban épültek. A leghíresebb Rippl-Rónai József barokk eredetű villája, amelyet a 19. században alakítottak át.      A szecesszió mozgalma átfogta a bútorművészetet, életmódot, lakáskultúrát is. Az 1890-es években a nagyvárosi bérházban való élet egyre terhesebb lett a zaj, és levegőtlenség miatt. Az építészeti közgondolkodásban az új polgári otthon eszménye az 1890-es években már nem a bérház volt (bár Kaposváron 1913-ban épült meg a legnagyobb körfolyosós bérpalota, az Anker-ház). Mellette divat lett nálunk is a család egyéni igényeinek megfelelően kialakított kis családi ház előkerttel, zöldövezeti résszel. Kaposváron 1914-ig csupán néhány épült. Főleg a jómódú lakosság engedhette meg magának ( a Königsberg család villái: Bajcsy Zsilinszky utca 1/B, 20.).      A 19. század végén a város társadalma is változott. Nőtt a városi értelmiség, a tisztviselők száma. Az 1920-as években a mai Kossuth Lajos utca - Arany János utca - Tallián Gyula utca - 48-as ifjúság útja által határolt területen építettek villaszerű házakat.      "A városközponttól távolodva a Géza utca végén, a Galimberti utcában is láthatók villaszerű épületek. A Róma-hegyi Pacsirta utcán levő 'Bagolyvár' építtetője egy katonatiszt volt. Az épület hadászati-stratégiai célokat szolgált."3      Változás történt a szalon, fogadószoba értékrendjében is. Száma megfogyott, vagy eltűnt, ezt a szerepet a nappali vette át. A magánszféra szerepe felértékelődött, s elterjedt szokás lett, hogy a család tagjai számára külön szobákat létesítsenek. Ennek az igénynek a kielégítésére kertes házat (villát) építettek.4      A villa külső-belső összhangjának megteremtésében új anyagok - többek között az üveg - divatja is szerepet játszott.      A villák esetében kiemelt szerepe volt a színes üvegablaknak, mely emelte a ház szépségét az előkertes megoldással együtt. A színek, vonalak, minták összjátéka a szecesszió jellegzetes alkotásait hozta létre.      A szecesszió színei: lila, bíbor, kék, fehér jelenik meg a Nemzeti Kaszinó (Technika Háza) üvegablakain.

Forrás: 1 A villa szigetcsoport = Cafe Bábel. 2000. 2. p. 88. 2 Ritoók Pál: A szecessziótól napjainkig. Budapest : Kossuth, 2004. p. 29. 3 Szabó Tamás közlése. 4 Polgári lakáskultúra a századfordulón. Összeáll. és bev. Hanák Péter. Budapest : MTA Törttud. Int., 1992. p. 202.