A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Steiner Józsefné (Nagyatád) képeslapgyűjteménye

ELVESZETT SZÉP ERDÉLYÜNK

A sorozat kiadója a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete

SZÉKELYUDVARHELY: Róm. kat. főgimnázium és templom
Könnyünk Küküllő,
Otthonunk Udvarhely,
Vigaszunk Isten

MAROSVÁSÁRHELY: Városháza
Kiderül még az ég Vásárhely felett

SEPSISZENTGYÖRGY: Székely Nemzeti Múzeum
Lesz még ünnep az Őrkő lábánál

BRASSÓ:
Fekete templom a Czenk-hegy lábánál

GYULAFEHÉRVÁR: Alsó várkapu
Találkozunk mi még Fehérvár kapuinál

NAGYENYED: Kollégium
A nagyenyedi fűzfák halhatatlanok

KOLOZSVÁR: Mátyás király szobor
Kolozsvár visszavár

CSÍKSZEREDA: Róm. kat. főgimnázium
Szeredai öreg diák visszatér

SZOVÁTA-FÜRDŐ: Medve-tó
Erdély gyöngyszeme Szováta

TORDAI-HASADÉK
Az Úr csodát tett, a szikla meghasadt. Mindig győz a hit, az akarat.

NAGYVÁRAD: Szent László-szobor
Szent László sírját nem lepheti be gyom

VAJDAHUNYAD: Hunyadiak várkastélya
Régi dicsőségünk, hol késel…

Elcsatolt erdélyi városaink:

ARAD

Lakosainak száma 1910-ben 63.000, melyből: magyar 47.200, német 4000, román 10.000, szerb 1800. 1919-ben román megszállás alá került, olvasható a képeslapon.

KOLOZSVÁR

Lakosainak száma 1910-ben 60.000, melyből: magyar 51.000, német 1500,
román 10.000, szerb 7500

1919-ben román megszállás alá került, melynek során a megszállók megrongálták Mátyás király szobrát – olvasható a képeslapon.

KINCSES KOLOZSVÁR

„Lesz még kikelet Kolozsvár felett”

a képeslap címzésoldali felirata. Márton Lajos neves festőművész, illusztrátor, templomfestő (Székelyudvarhely, 1891 – Budapest, 1950) grafikája, Don Bosco Ny., Rákospalota és Hornyánszky Viktor Rt., Budapest kiadása.

Buda, Mohács, Nándornál elfutó,
Tán honom könnye vagy te nagy folyó

A mi Al-Dunánk

Elcsatolt felvidéki városaink:

POZSONY

Lakosainak száma 1910-ben 78.000, melyből: magyar 35.000,
német 32.000, szlovák 11.000

1919-ben cseh megszállás alá került.
A főtéren felállított s a fenti képen
látható világhírű Mária Terézia-szobrot
– mely Fadrusz János műve volt – lerombolták.
(Idézet a képeslap szövegéből.)

KASSA

Lakosainak száma 1910-ben 44.000, melyből: magyar 34.500, német 3000,
szlovák 6500. 1919-ben cseh megszállás alá került.

AZ ELCSATOLT FELVIDÉK

A VÁG VÖLGYE: VIZE, FÁJA MAGYAR VÁGYA
Márton Lajos grafikája

DÉVÉNY. EZREDÉVES EMLÉKMŰ, 1896
Nógrády Magda festménye

A 21 méter magas oszlopon egy Árpád-kori vitéz vigyázta a nyugati végeket.
1921. január 12-én az emlékművet cseh legionáriusok felrobbantották.

IGAZSÁGOT RÁKÓCZI NÉPÉNEK!

Önrendelkezési jogot követelünk Felvidék őslakosságának!

Együtt ért balsors
szlovákot, magyart
Együtt tesszük,
mit Rákóczi akart!

(a képeslap címzésoldali felirata)

AZ ELCSATOLT DÉLVIDÉK

ZIMONY: Millenniumi emlékmű
Ezredéves ősi várta, magyar turult visszavárja

Az emlékmű eredeti állapotára pusztán a falai emlékeztetnek. A bevonuló szerb csapatok minden díszítést, címert, szobrot levertek róla. Az épületet kávézónak alakították át, ezzel is feledtetve eredeti rendeltetését, jelentőségét.

ZOMBOR: Schweidel-szobor
A vidék népviselete

NAGYBECSKEREK: Kiss Ernő szobra
A vidék népviselete

Mindkét lap kiadója a Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete.

SZEGÉNY HONTALANOK
A Magyar Nemzeti Szövetség kiadása
A megszállott területeken elbocsátott
tisztviselők javára

A trianoni békediktátum menekültek áradatát indította el a hazánktól elcsatolt területeken. Regisztrálások szerint 350 ezer, utólagos becslések szerint 400-500 ezer ember hagyta el szülőföldjét, otthonát, munkahelyét.

TRIANON VÁNDORAI IGAZSÁGÉRT KIÁLTANAK
Kiadja az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága

A 20-as években a csonka országban százezrek nyomorogtak. A legrosszabb helyzetbe közülük azok a menekültek kerültek, akik pályaudvarokon vagonokban vagy lepusztult barakkvárosokban vártak a sorsukra.

Ugrás az oldal tetejére