A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

Steiner Józsefné (Nagyatád) képeslapgyűjteménye

Bevezető
A trianoni békeszerződés
Irredentizmus és revizionizmus
Elcsatolt országrészeink
Visszatérések
Trianoni emlékművek
IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK!
A keresztre feszített Magyarország
Az Igazságot Magyarországnak című album címlapja, 1931

A trianoni békediktátum bizonyíthatóan hamis tényeken és adatokon alapul.
A győztesek a trianoni békeparancsban csak a magyar nemzettel szemben tagadták meg az érvényes nemzetközi jogelvek alkalmazását.

Egyedül a magyar néppel és államával szemben nem alkalmazták sem a történelmi, sem a nyelvi-etnikai, sem az önrendelkezési elvet.
NEM! NEM! SOHA!
Az Országos Propaganda Bizottság képeslapja. Jeges Ernő grafikája, 1919
József Attila azonos című verse 1989-ig semmilyen formában nem jelenhetett meg, legfeljebb csak említést tehettek róla, így a nagyközönség nem ismerhette.

Részlet József Attila verséből.
A záró versszak:

Nem lesz kisebb Hazánk, egy
arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen,
fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás
zúg át:
Nem engedjük soha! Soha Árpád
honát.
Tary Lajos grafikája, 1920
Kiadja: Magyarország Területi Épségének Ligája
ELVETTÉTEK:
FOLYÓINKAT,
ELVETTÉTEK
HEGYEINKET,
Ez legyen ezentúl Magyarország címere?
NE BÁNTSD A MAGYART!
Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér jelmondata.
Árkay Lidi grafikája
Kiadó: „Szózat”, Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája napilapja
NEM KELL BÁTORSÁG A VÉDTELEN EMBER MEGTÁMADÁSÁHOZ!
A kép a napilap korábbi kiadványa alapján készült 2003-ban.
Grafika: Balázsfi. Kiadó: Uropath Bt., Debrecen
MAGYAR HISZEKEGY
Alig száradt meg a tinta a trianoni békeokmányon, amikor az Urmánczy Nándor vezette Védő Ligák Szövetsége pályázatot írt ki olyan ima/fohász, illetve jelmondat megfogalmazására, mely alkalmas „a revans eszméjének ébrentartására”. A pályázat nyertese Papp-Váry Elemérné született Sziklay Szeréna, a háromsoros Magyar Hiszekegy megfogalmazója. A nyertes jelmondat szerzője Bessenyői Szabó Mihály nyugalmazott Hont vármegyei főispán: „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország”

A háromsoros ima a Horthy-korszak „nemzeti imája” lett, a nyertes jelmondattal együtt az irredentizmust és revizionizmust máig kifejező „himnusza”. Az eredeti szöveg:

Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában,
Hiszek egy isteni örök igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen.
A MAGYAR HISZEKEGY szerzője:
Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna (1881–1923) négy gyermek anyja, a Kassa melletti Jánokon született, régi abaúji nemesi család sarja. Apja gömöri főispán volt, férje pedig honvéd ezredes.

Háborús visszhangok címmel már korábban is jelent meg verseskötete, nevét azonban a pályadíj elnyerése tette ismertté, és ezáltal lett a kor legtöbbet idézett poétája.

Alig negyvenkét évesen hunyt el. Díszsírhelyet kapott a Kerepesi temetőben, síremlékére természetesen a Magyar Hiszekegyet vésték.

A képért köszönetet mondok unokájának, Szinyei Béla ny. építészmérnöknek.
A MAGYAR HISZEKEGY A Nemzeti Szövetség kiadványa
Papp-Váry Elemérné műve sikerén felbuzdulva 1921-ben Hitvallás címmel tizenöt szakaszos verssé bővítette ki az imát. Ennek megzenésítésére még abban az évben pályázatot írtak ki, melyet Szabados Béla zeneszerző, a Zeneakadémia tanára nyert meg.

A döntés után Sziklay Szeréna – aki előszeretettel nevezte magát a Felvidék elszakadt leányának – szavalta el győztes művét, az Operaház énekkara pedig elénekelte.
A Magyar Hiszekegy bejárta a korabeli sajtót, s a korszak olyan neves íróinak műveivel jelent meg az Irredenta c. kötetben (1921), mint Heltai Jenő vagy Herczeg Ferenc.
A Magyar Hiszekegy három sorát hamarosan betéve tudta az egész ország.
A Hiszekegy első és második sora egy képeslapsorozaton
A Magyar Hiszekegyet iskolai tankönyvek, füzetek borítójára nyomtatták, falvédőkre hímezték, napi- és hetilapok oldalain került mindenki szeme elé, alig volt a korszakban hivatalos rendezvény, ünnepség, ahol nem hangzott el. Terjesztésére még országos bizottság is alakult. Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter 1920. október 27-én rendeletbe adta, hogy minden iskolában a tanítás elején és végén is szavalják el a tanulók a Magyar Hiszekegyet.
A Magyar Hiszekegy második versszaka:

Ez az én vallásom, ez az én életem,
Ezért a keresztet vállaimra veszem
Ezért magamat is reá feszíttetem.
A Magyar Hiszekegy első és egyben utolsó szakaszának zárósora:

„HISZEK MAGYARORSZÁG FELTÁMADÁSÁBAN”
A Magyar Nemzeti Szövetség kiadványa, Köves grafikája, Szathmáry István verse
„Szemükben a szent hit szent öröme fénylik
A magyar igazság fölrepül az égig!”
A tizenöt versszakra kibővített Magyar Hiszekegy Szeleczky Zita (1915–1999) színésznő arcképével, aki a magyar gondolat ébren tartója volt az emigrációban.
Fotó: dr. Nagy Attila – a Hiszekegy utolsó, 15. versszaka azonos az elsővel
A SZÉP VAGY, GYÖNYÖRŰ VAGY, MAGYARORSZÁG!
című dal az 1920-ban Vincze Zsigmond (zene) és Kulinyi Ernő (szöveg) által írt Hamburgi menyasszony című operett dalbetétje. A darab nem keltett volna akkora érdeklődést, ha nem lett volna benne a dal, amely ezt követően a kor leghazafiasabb dalai közé számított. Később a dalt – a nyilas korszakban – zsidó származású szerzői miatt, a háború után pedig „nacionalista” tartalma miatt nem játszották, és csak a rendszerváltást követően vált ismét szabadon hallgathatóvá Magyarországon. A dallamot Bartók Béla – erősen stilizált formában – feldolgozta a Concerto Intermezzo interrotto tételében.
Hol szőke sellő, lenge szellő játszik a Tiszán,
Ott él egy nép, legendák népe, ott az én hazám.
Az ősi Kárpát őrzi álmát, hű Csaba vezér
A csillagoknak égi útján vissza-visszatér.

Hogy jön, szívünk várva várja!
S hogy felzeng a trombitája!

Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország,
Gyönyörűbb, mint a nagyvilág!
Ha zeng a zeneszó, látom ragyogó, szép orcád.
Táltos paripákon tovaszállunk, hazahív fű, fa, lomb, virág!
Úgy sír a hegedű, vár egy gyönyörű szép ország!
„Ne szomorkodj, felszabadítunk,
és újra nagy lesz Magyarország”
„Így volt, így lesz, visszajött a magyar Turul”
A turul, az Árpádok totemállatának tartott madár,
az ezeréves Magyarország szimbóluma
Trianon után a revízió jelképévé lett.
Ébreszt a magyar jövő! Az Ereklyés Országzászló Nagybizottság képeslapjai, 1928
Szegény testvérünknek nagy a búja-baja, fájáért cserébe kéne a jó magyar búza.
A Magyar Nemzeti Szövetség kiadványa Köves szignóval
SZEGÉNY MAGYARORSZÁG!
Szőcsné Szilágyi Piroska festménye
ESKÜSZÜNK!
Tary Lajos festménye
Mindkét képeslap kiadója a „Szózat”,
Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája napilapja.
HESS! EZ AZ ÉN FÖLDEM
Helbing Aranka festménye
Kiadó: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája
Gonosz sötét hollók korán örültetek
Őrizetlen hagyott búzaföldem felett.
Amiért nem állt őrt, nem halt meg a gazda,
Vetését hollóknak prédául nem hagyja!
NE CSÜGGEDJ! DOLGOZZÁL ÉS KITARTVA BÍZZÁL.
Sándor Béla munkája.
Kiadja: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája
EZER ÉVIG A NYUGATÉRT
Wenczel Márton grafikája
Kiadó: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája
ÉVSZÁZADOKON ÁT A NYUGAT VÉDELMÉBEN
VÉRZETT A MAGYAR
A képeslap címzésoldali felirata
Kiadja az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága
Árpád-házi Szent Margithoz szólunk:
MA MEGINT CSAK
HOZZÁD NÉZ FEL
SZEGÉNY MAGYARORSZÁG

Keszthely, a karmelita templom oltárképe
A francia Lisieux-i Szent Terézt is mozgósították a szent ügy érdekében.
A TRIANON
SZÉJJELTÉPTE
SZENT ISTVÁN ÖRÖKÉT,
ADJA VISSZA KIS
TERÉZKE
NEMZETÜNK ÖRÖMÉT
A lapokat a „Pro Hungaria” adja ki, és azok jövedelme hazafias propagandacélokat szolgál
VELÜNK AZ ISTEN
ÉS AZ ŐSI JOG,
TRIANONT LEDÖNTJÜK,
ZÁSZLÓNK GYŐZNI FOG!


Budapest, Sziklatemplom
Magyarország Nagyasszonyának
szobra a kegyoltár felett
Magyarjaid sírnak!
Lásd meg Szűz Mária!
Magyarjaid hívnak!
Halld meg Szűz Mária!
Csonka Magyrország
keresztútját járja,
A feltámadását
csak Te tőled várja!
SZEGÉNY MAGYARORSZÁG!
BOLDOGABB ÚJ ÉVET A MAGYARNAK! 1923
Jótékonysági képeslap a Magyar nyomorenyhítő akció javára!
VESSZEN TRIANON! 1920
NE CSÜGGEDJ!
Tary Lajos grafikája. A képeslap címzésoldalán négynyelvű felirat:

Ne perds pas courage!
Do not lose hear!
Non disperars i !
Verzage nicht!

Kiadó: Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája
Szent István rámutat régi országunkra:
ÍGY VOLT ÍGY LEGYEN
Szent István-év (1038–1938) alkalmára kiadott képeslap.
Stélik Lajos grafikája
Nagy lesz újra, mint régen volt, Magyarország
A hátoldalon ez olvasható:
Majd meg fog születni
az igazi térkép
Ahogy a Kárpátok
ormai kimérték!
Ma csak gyerekjáték, holnap szent igazság. Az Isten remekét újból összerakják!
A SZÉKELY HIMNUSZ
1921-ben született. Szerzői erdélyi származásúak, a szövegíró Csanády György, zenéjét Mihalik Kálmán szerezte. Eredetileg egy Budapesten bemutatott misztériumjáték egyik betétdala volt Bujdosó ének címmel, és 1940-ig meg sem jelent nyomtatásban. 1989-ig Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt, terjedését azonban a hatóságok nem tudták megállítani. 2009-től a Székelyföld hivatalos himnusza.
A Székely Himnusz szoborkompozíciója, rajta a két szerző faragott szobrával
Szegeden, a Nemzeti Emlékhelyen látható. Alkotója Barta János, 2009
(Erről képeslap nem készült.)
Boldog magyar karácsonyt!
 Pálffy grafikája, kiadó megjelölése nélkül
Boldog húsvéti ünnepeket!
Magyar feltámadást!
A „BOZÓ-LAPOK”
Tervezője és kiadója BOZÓ GYULA (Szeged, 1913 – Budapest, 2004) reklámgrafikus, képeslap- és bélyegtervező, üvegfestő és éremművész.

Üdvözlő, majd cserkésztémájú képeslapjai után háborús képeslapok következnek. „Honvédlapjai” a legnépszerűbb lapjai közé tartoznak, finoman adják vissza a fronton, „valahol Oroszországban” harcoló katonák hazavágyódását, karácsonyi érzéseit. A háborús lapok forgalmazója az egyik hivatalos hadiszállító, a Hangya Szövetkezet, mely a lapokat havonta, repülővel küldi Kijevbe, százezerszámra.
A „Magyar Feltámadást” kívánó lapjai az ún. botrányos darabjai, melyek 1945 után a nacionalizmus, sovinizmus és háborús uszítás vádját kiváltó ábrázolások.
A BOZÓ-LAPOK utóélete: 1945 után a lapok tiltólistára kerültek.

Bozó Gyulát háborús bűnökkel vádolják, de miután perbe fogására nem találnak elegendő bizonyítékot, igazolóbizottság elé állítják, és felmentik. Hárman is kiállnak mellette, köztük Szent-Györgyi Albert. Megmaradt képeslapjait azonban csak úgy értékesítheti, ha az üdvözlő szövegből kitörli a „magyar” szót. Nehezen, de vállalja, a lapok árából budai lakást tud vásárolni. Ezt a feladatot képzőművészeti főiskolásokra bízta, akik egy adott jellel átírták, átfestették a magyar szót (lásd az alsó képeslapon).
A magyar szó törölve!
A Bozó-lapok 1945 előtti és 1945 utáni forgalmazása
Üdvözlőlapok: Boldog magyar húsvétot, Magyar feltámadást és Boldog karácsonyt felirattal, mely utóbbi üdvözlő szövegből 1945 után ki kellett törölni a szalonképtelenné vált magyar szót.
Soproni népszavazás, 1921
Magyarországhoz tartozásra buzdító, a választási szabályokat magyarázó, háromnyelvű plakát az 1921. december 14–16. között lebonyolított soproni népszavazásról. Sopron és a nyolc falu népszavazási eredménye:
Sopron – 89%-os részvétel mellett – 65%-a, a nyolc falu – 84%-os részvétel mellett – 54%-a szavazott Magyarország mellett. Ezért maradhatott Magyarországé Sopron és vele együtt a nyolc falu is: Ágfalva, Balf, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza, Nagycenk és Sopronbánfalva.
A soproni népszavazás 75. évfordulójára megjelent levelezőlap
Civitas fidelissima „Sopron a leghűségesebb város”
Tomáš Garrigue Masaryk (1850–1937)

Cseh filozófus, a csehszlovák államiság elméleti megalapítója.
Masaryk az 1915. május 3-i memorandumban dolgozta ki a Pozsonyt és Zágrábot összekötő szláv korridor tervét. Eszerint a Sopron, Moson, Vas és Zala vármegyék járásaiból kialakított sáv északi része Csehszlovákiához, déli része pedig az egységesítendő délszláv államhoz tartozott volna.

Ugyanezt tartalmazta Beneš 1916-ban kiadott propagandaműve, aki a békekonferencián is ezt az elképzelést képviselte.
Wilson amerikai elnök
1918 januárjában előterjesztett béketervében a legnagyobb hangsúlyt a népek önrendelkezési joga és a határoknak a nemzeti elv alapján történő meghatározása kapta.
Első pontja a titkos diplomácia megszüntetését követelte. (Románia ígéretet kapott arra, hogy Erdélyen kívül megkapja a Partiumot, sőt a Tiszántúl nagy részét is.) Az amerikai delegáció, megunva az elvtelen érveket, 1919 decemberében hazautazott, így a végső döntések nélküle születtek meg.
W. Edgar Borah, az USA külügyi bizottságának elnöke mondta 1927-ben:

Be kell vallanom, hogy a béketárgyalások idején egyes helyekről helytelen és hamis adatokat kaptunk, és ezen hamis adatok alapján ítélkeztünk határok és nemzetiségek felett…
Az észszerű revízió követeléséhez az adott szó szentsége köt bennünket, különösen most, amikor szemmel látható, hogy a kisebbségeket védő intézkedések betartására nincs remény…
MINDENT VISSZA! A magyaron kívül hét nyelven is. A Magyar Nemzeti Szövetség
HUNGÁRIA HÁLÁJA ÉS KÖSZÖNETE ITÁLIÁNAK
Komáromi Kacz Endre festménye
A festmény egyike annak az emléktárgycsoportnak, melyet a „Fehér Ház” bajtársi egyesület Rómában adott át Benito Mussolini olasz miniszterelnöknek 1934. november 1-jén, hálajelként a tőle kapott repülőgépért.

Az ajándékba kapott repülőgép felirata:
„GIUSTIZIA PER l´ UNGHERIA!”
magyarul:
IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK!
LORD ROTHERMERE angol sajtómágnás, a magyar revízió egyik fő támogatója tízezer dollárral segítette Endresz György és Magyar Sándor Justice for Hungary elnevezésű óceánrepülését. Idézet a róla szóló versből:
S ki elöl a fáklyát hordja,
Britannia nemes lordja,
Amért szent ügyünket véded
Áldjon meg az Isten Téged!
(Deák)
Propagandaplakátok
a szomszéd népeket gúnyoló karikatúrákkal, 1920
Ugrás az oldal tetejére