A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Steiner Józsefné (Nagyatád) képeslapgyűjteménye
A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT
Steiner Józsefné (Nagyatád) képeslapgyűjteménye
| A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA, 1920. JÚNIUS 4. Helyszíne: a Párizs melletti Versailles, a Nagy-Trianon palota Cotelle terme. |
||
| Ebben az 52 m hosszú és 7 m széles teremben a szerződő felek 1920. június 4-én, budapesti idő szerint 16 óra 32 perckor írták alá az I. világháborúban vesztes Magyarország új határait felrajzoló és jogfosztó békeszerződést. | ||
| ||
| A békeszerződés aláírói (előtérben): Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár. A választás azért esett rájuk, mert a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra végzetes és máig meghatározó trianoni békeszerződés aláírásával. | ||
|
| AZ 1920-AS PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIÁN A MAGYAR DELEGÁCIÓ VEZETŐJE: GRÓF APPONYI ALBERT | ||
| 1920. január 15-én Apponyi és a magyar békeküldöttség megjelent a békekonferencia legfőbb tanácsa előtt. A küldöttség tagja volt Teleki Pál gróf és Bethlen István gróf is. Apponyi: „nem tétovázom nyíltan kijelenteni, hogy a békefeltételek, úgy, amint Önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok.” Apponyi azt indítványozta, hogy az elcsatolásra ítélt területek lakossága a nemzetközi ellenőrzés mellett megrendezendő népszavazásokon maga dönthessen arról, mely államhoz kíván tartozni. |
||
| ||
| A győztes hatalmakat nem érdekelték Apponyi fejtegetései, nem változtattak a szerződéseken. A megalázott, rendőri őrizet alatt tartott magyar békedelegáció szerepe szimbolikus volt, a dokumentumról csak az aláírás hiányzott. 1920. május 18-án Apponyi javaslatára a békedelegáció feloszlott, és mandátumát visszaadta azoknak, akiktől azt nyerte. |
| NEMZETI GYÁSZ | ||
| 1920. január 17-én a párizsi békeszerződés átvétele alkalmával Magyarországon háromnapos gyász vette kezdetét:
- Csernoch János bíboros, hercegprímás elrendelte, hogy a békeszerződés ratifikálásáig minden templomban a fő istentisztelet után, naponta imádkozzanak a szegény magyar haza boldogulásáért, - a kormány elrendelte, hogy a nemzeti gyászra való tekintettel az összes középületre fekete zászlót kell kitűzni, - a kávéházakban betiltották a zenét, a szórakozóhelyeket bezárták, - a rendőrség emberei elhatározták, hogy fekete karszalagot viselnek mindaddig, amíg a szerződés szövegén nem változtatnak a nagyhatalmak. 1920. JÚNIUS 4. A békeszerződés aláírásának napján, 10 óra után pár perccel megkondultak a harangok, előbb Pesten, majd villámgyorsan futott a hír szerte az országban. A magyarok két óráig tartó harangozással temették a történelmi Magyarországot, Szent István örökségét. Budapesten percek alatt fekete gyászlobogók lengtek mindenütt, az utcák fekete gyászruhás emberekkel teltek meg. |
| MAGYARORSZÁG FELOSZTÁSA, 1920. június 4. | ||
| A trianoni békeszerződés, békediktátum Magyarország 282 ezer km2-nyi területéből 93 ezer km2 területet hagyott, lakossága pedig 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Színmagyar lakosságú vidékeket csatoltak el, több mint 3 millió magyar került kisebbségi létbe. Területeiből, javaiból hat ország kapott: Csehszlovákia, Románia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, Lengyelország, Ausztria és Olaszország. | ||
| ||
|
| MAGYARORSZÁG FELDARABOLÁSA A BÉKE HΑLÁLΑ | ||
| ||
|
