 |
EREKLYÉS ORSZÁGZÁSZLÓ
Felállítva 1928-ban. Szobrász: Füredi Richárd. Építész: Lechner Jenő
|
|
A 20 méteres zászlórúd mészkőből faragott talapzatát a magyar címer díszítette. A rúd tövében kiterjesztett szárnyú turulmadár állt.
Az emlékmű talapzatában kialakított ereklyetartóban az ország összes községének, az elszakított
részek törvényhatóságainak, valamint a nevezetesebb történelmi emlékhelyeknek földjét tartalmazó zsákocskát helyeztek el.
Az emlékművet 1945-ben eltávolították.
|
 |
A NEMZET VÉRTANÚINAK EMLÉKMŰVE, 1918–1919, Budapest, Szabadság tér
Füredi Richárd és Lechner Jenő, 1934
|
|
A kőpillér előtt Hungária alakja áll. Az oszlopra 497 vértanú nevét vésték fel, majd az elcsatolt területek vértanúinak nevei is felkerültek.
A kőpillér hátoldalán izmos férfi vív sikeres harcot egy sárkányszerű szörnnyel. A férfi a magyarságot, a szörny a bolsevizmust jelképezi.
1945-ben az emlékművet lerombolták, majd 2019-ben eredeti helyén újból felállították.
|
 |
| Budapest, Szabadság tér az irredenta szobrokkal
|
|
| SÁTORALJAÚJHELY, a trianoni határváros |
A Ronyva patak jobb partján fekszik Sátoraljaújhely, bal partján pedig a város Csehszlovákiához csatolt részéből létrejött, ma Szlovákiához tartozó Újhely.
Az I. világháború utáni határ megállapításakor a patakot hajózható vízi útként jelölték határfolyónak, hogy a túlparton futó Kassa–Csap-vasútvonal teljes egészében a határ túloldalára kerüljön, és biztosítsa a kisantantországok közötti kapcsolatot.
|
 |
| Trianoni határ
|
|
Sátoraljaújhely nevezetességei. Részlet a képeslap leírásából:
...a hosszú város mentén patak húzódik, amelynek túlsó partja már cseh terület. Jól látod a hídon túl a cseh szuronyos csendőrt, aki, ha átmész, visszakerget, ha nem fogadsz szót, a kassai vagy a prágai börtönig meg sem állsz!
|
|
|
| Történelmi emlékműveink és nagyjaink szobrai az utódállamokban |
| Az utódállamok rövid úton igyekeztek megszabadulni a magyar államiság, a nemkívánatos
történelmi jelenlét jelképeitől, különös tekintettel az ezredéves emlékművekre és a szabadságharc mementóira, vagyis a Kossuth- és Petőfi-szobrokra, valamint a honvédemlékeinkre.
Azért akadtak – majdhogynem – csodával határos „megmenekülések” is, amelyekre elsősorban
a helybéliek bátor kiállása és leleményessége adott lehetőséget.
|
 |
Millenniumi emlékmű
a Cenk-hegyen, Brassó. Ma: Brașov, Románia.
Jankovics Gyula szobrászművész alkotása, 1896.
Az emlékoszlopot 1916-ban az Erdélybe betörő román csapatok robbantották fel, ezért a legelső elpusztított emlékművünknek számít
|
|
 |
Millenniumi emlékmű, ill. Hunyadi-emléktorony
Zimony, Szerém vármegye. Ma: Semlin, Belgrád, Szerbia.
36 méter magas téglaépület. Szobrait és építészeti díszeit Róna József és Bezerédi Gyula tervezte.
1919-ben a bevonuló szerb csapatok a tornyon lévő turult leverték, a feliratokat, a címert
kivésték. Az eredeti díszítésekből ma már semmi sem látható
|
|
 |
| A MAGYAR FÁJDALOM szobra Zamárdiban. Alkotója: Margó Ede, 1937
|
|
| A szobrot a művész a községnek ajándékozta. A szobor a magyarság magányos küzdelmét testesíti meg. Mondanivalója miatt az 1950-es években bedeszkázták, majd egy raktárban, mostoha körülmények között várta jobb sorát. 1956 után aztán ismét köztérre került, új felirattal: „A TÚLSÓ PART FELÉ”. 1991-ben a lakosság határozott kívánságára visszakerült a talapzatra az eredeti felirat.
|
 |
| MAGYAR KÁLVÁRIA, Sátoraljaújhely. Országos közadakozásból épült
|
|
| Az 1935-ben felállított országzászlóhoz vezető úton, 14 stáción örökítették meg a trianoni békediktátum révén elszakított 38 város nevét (1936). Majd egy Szent Korona alakú Szent István-kápolnát is építettek. A három részből álló emlékműegyüttes a II. világháború után nem tudta betölteni rendeltetését, romossá vált. A rendszerváltozás után helyreállították, s ide szervezik meg évente a „Magyar diákok és tanárok találkozója a Magyar Kálvárián” című hatnapos rendezvényt az anyaország és a 38 elszakadt város diákjai és tanárai részére.
|
 |
NAGY-MAGYARORSZÁG-EMLÉKMŰ, NAGYKANIZSA
Eötvös-tér. 1934. október 1-jén állították fel
|
|
Az emlékmű a történelmi Magyarország egységét és oszthatatlanságát fejezi ki.
Költségeit a nagykanizsai születésű, de Ausztriában élő Schless István fedezte. Az emlékművet 1952-ben eltávolították a helyéről, s a mellette ásott gödörben hantolták el.
|
 |
Az újra felállított
NAGY-MAGYARORSZÁG-EMLÉKMŰ, 2001–2005
|
|
2001. augusztus 12-én újra felavatták eredeti helyén az emlékművet.
A hiányzó szoborrészeket: lépcső, a 63 vármegye címerei, a feliratokat a történelmi sorstragédiáról később
pótolták. Az emlékmű teljes restaurálása 2005 tavaszán készült el.
|
