"A város szecessziós középületeinek - a Május 1. utcai bankoknak, a színháznak, a Nemzeti Kaszinónak stb. - lakóház építészetre gyakorolt hatása e korszakban is világosan nyomon követhető. Az új formákat kereső szecessziós stílus - jellegéből adódóan - főleg olcsó malterarchitektúrával sajátos egyéni formákat keres."1 - írja Zádor Mihály Kaposvár építészettörténetében.
A lakóházakon egyéni megoldások születtek a homlokzatok díszítéseinél. Az építész, a kivitelező, a műlakatos művészi, igényes munkát végzett, amelynek eredménye az épület egységes esztétikai megjelenése lett. A századforduló idején az Ezredév, Bajcsy-Zsilinszky és Kossuth Lajos utcában jellegzetes polgárházak épültek historizáló eklektikus stílusban, a szecesszió stilizált virág- és növényindáival, leveleivel és szép női arcokkal díszítve.
Az épületek részleteinél (kapu, párkány, ablakkeret, zárókő) nyomon követhető: a szecesszió idején a mesterek az egyszerűségre, a választékos színösszehangolásra, a rendeltetés kidomborítására törekedtek. A dekadens életérzés megjelent a szecesszió legszebb épületén, a Kontrássy utca 4. számú házon, ugyanakkor az épületek többségén jellemző volt az elvont szépségideál keresése.
A családi házas építkezésnél is szembetűnő volt a szecesszió két irányzata: a külföldi példa alapján a leegyszerűsített formákat alkalmazó változat, és a Fiatalok csoportjának nemzeti stílusirányzata. A város szecessziós részleteket viselő lakóházairól csak példákat hoztunk. Számos jellemző szecessziós megoldás rejtőzködik még a város egy-egy épületén.
A szecessziós városképegyüttes legjellegzetesebb részleteit mutatjuk be az Ady Endre utca homlokzatain, a Kontrássy utca lakóházain, a Bajcsy-Zsilinszky és Dózsa György utca villaépületein és a Noszlopy Gáspár utca 12. számú házon.
Z. Soós István írja: "Meg kell hagynunk elődeink érdemes alkotásait a jövőnek még akkor is, ha mai ízlésünk visszhangját nem halljuk benne. Mert változnak a felfogások! Ami ma még nem műemlék, az hosszabb szünet után még azzá lehet."2
|