A Kontrássy-féle épületek a Berzsenyi utcában. Az alacsonyabb épületet utcanyitás céljából 1904-ben lebontották. A megmaradt épületet telekkel együtt még 1899-ben eladták és ugyanezen évben a telek belső részén építették fel a Szántó-féle laktanyát.(Bereczk: Kaposvár. 1925. p. 58)

     Az utcában már állt a Szántó laktanya 1899-ben és a mai Sportmúzeum épülete. Az utóbbin tábla jelzi: 1900-ban épült műemlék jellegű épület. Az utca valószínűleg zsákutca lehetett, amelyet később a mai Berzsenyi utca felé megnyitottak.
     A Kontrássy (hajdani Latinca) utcában a telkek parcellázását 1903-ban kezdték. A következő évben itt épültek a város legszebb szecessziós épületei. Hamarosan felmerült az itt lakók részéről, hogy város legszebb utcájában szükség lenne az utca burkolására a nagy sár miatt. A Kontrássy utca kövezése = Somogyvármegye, 1906. június 3. A korabeli képeken még 1909-ben is földút látható, járda nélkül. Valószínűleg csak 1910-es évek elején valósult meg a kövezés.
     "A Kontrássy utca Berzsenyi utca felőli bejáratánál állott Kontrássy Ferenc ügyvéd földszintes háza nagy telekkel, melyet a városnak hagyományozott. A város ezen telket az épülettel együtt eladta 1899-ben azon kikötéssel, hogy a nyitandó utcához eső területet a vevő átengedni tartozott. Így 1904-ben az épület egy részét elbontották és az utcát kinyitották, amely a hagyományozó nevéről Kontrássy utca elnevezést nyert."1
     Kontrássy Ferencet nem kedvelték a kaposváriak, összeférhetetlen embernek tartották. Közösségellenesnek ítélt magatartása miatt a korabeli sajtóban is támadásoknak volt kitéve. Halála után meglepetést keltett, hogy vagyonának nagy részét a városunkra hagyta.
     Amikor elkészült az utca, a városban sétáló párok szívesen nézegették az új stílusban épült házakat.
     Később azon szomorú eseményről lett nevezetes, hogy 1944 májusában a város ezen a felén különítették el (Kontrássy utca 7.,8.,9. szám alatt) a zsidókat - írja Kovács Tamás Holokauszt Somogy megyében című tanulmányában. (História, 2004. 2-3.)
     Az utcában a 4. szám alatt található a szecesszió legszebb épülete Kaposváron. A házat a 80-as évek végén újították fel, de ma újból megmentésre vár. Szigetvári György építész cikkei, tanulmányai ennek fontosságára hívják fel a figyelmet: mentsük meg városunk pusztuló építészeti remekeit! (Szigetvári György: Segélykiáltás egy épületért, A polgárházak védelmében. in: Gondolatok a virágok városában, Védeni a romlás penészvirágaitól = Somogyország, 2007. október 30.)


Kontrássy utca 3.,4.

Szántó laktanya



     Az utca elején (2/A) állt a szecesszió egyik legszebb épülete, a Kaposvári Segélyszövetkezet székháza. 1906-ban épült.






     Ebben a házban élt Szalay Fruzina (1864-1926) költő, műfordító, Szalay Károly és Kisfaludy Atala leánya. Nagy műveltségű hölgy volt, több nyelven beszélt és írt. "Egész életét szülővárosában töltötte, költészete ezért élményekben szegény... Verseiben egyszerre van jelen az elvágyódás és az elzárkózás a külvilág eseményeitől. Lírája halk, ábrándos. Hangulatainak szinte egyetlen forrása az évszakok változása."2 Kötetei: Versek, 1894; Egy marék virág, 1897.; Bébi és Micóka, ifjúsági regény, 1906. A Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság egyik alelnöke volt.



     A házon kilenc szép női arc látható. Hullámos hajuk lebegő vonallal összekapcsolódva könnyedséget, légiességet, lágyságot ad, dekoratív homlokzatot teremt. A gyümölcs-, virág- és lombmotívumok az építészeti ornamentikában visszatérő elemek. A szecesszió idején a hullámos vonallal együtt dinamizmussal töltik be a falfelületeket.


"Felettem - ágra rám hajolva lágyan-
A hárs világos árnyat sző.
Ugy érzem, mintha szelid hullámzásban
Folyna felettem az idő.

Hadd folyjon! Eltünését nem kívánom
S nem vágyom visszatartani,
Halkan ölelnek- itt az enyhe árnyon-
A tétlenségnek édes karjai.

Nem zaklat színes képek áradatja,
Szeszélyes álmok serege nem;
Mint a madár, ha szárnyát összehajtja
Szelíden, lassan megpihen szívem"

                  (Szalay Fruzina)




Szalay Fruzina:
Versek
Budapest:
Singer/Wolfner,
1894. 170 p.

Kisfaludy Atala
összes költeményei.
Kaposvár:
Jeiteles ny.,
1880. 161 p.







     Műemlék épület, készült 1900-ban. Agit Herman volt a tulajdonos, övé volt az átellenben fekvő Korona utca 4-es számú palota is. 1907-ben azt tervezte, hogy a két házából egy hatalmas bazárudvart építtett díszes üzletekkel, az udvari részen üvegtetővel.(Somogyvármegye, 1907. június. 28) Így egy valóságos kis utca lett volna az udvarban. Sajnos az elképzelés csak terv maradt! Latinca Sándor 1919-es kormányzótanácsi biztos lakott az épületben, később a róla elnevezett Munkásmozgalmi Múzeum működött benne. Ma itt, a Somogyi Sportmúzeumban őrzik a somogyi sportolók fotóit, érmeit, személyes tárgyait, s a somogyi sportéletet bemutató gyűjteményt.


Latinca Sándor lakhelye 1919-ben



     Szerényebb külső megjelenésű épület a szecesszió hajlékony vonalvezetésével, stilizált díszekkel. A századelő foglalkoztatott kaposvári mesterének, Rózsa Ignácnak munkája a 3., 4., 5. számú ház kapuja és folyosókorlátja. A szecessziós műlakatosmunka kiemelkedő alkotásai ezek! Az ország egyik leghíresebb műlakatosmesterétől, Jungfer Gyulától tanulta Rózsa Ignác a mesterség színvonalas, munkaigényes technikáit. Olyan gyakorlatot szerzett, hogy 1910-12 között már tehetős iparos volt, sok megrendelést kapott egészen a háborúig. A kovácsoltvas-művességben is megjelentek a szecessziós motívumok a nyugati országok vasművességével szinte egy időben. A századfordulóra a magyar vasművesség európai színvonalra emelkedett.3




Homlokzati dísszel kialakított házszám (ma 3. szám)

     A századfordulón gyakori volt Kaposváron is, hogy a házszámot műköves munkával alakították ki. A számozás azóta eltolódott, de a szépen kialakított házszám megmaradt az utókornak. Borovitz Imre épületszobrász munkája.


A lépcsőkorláton a levelek megjelenése oldja a csigavonalak egyhangúságát.





     "A stilizált növényi ornamentális irány, a kusza, imbolygó vonalak, a vég nélkül burjánzó szalagfonatok, a cigarettafüst-motívum mint a szecesszió párizsi formája - a századfordulóra jelent meg hazánkban."4





     Az egyemeletes, szecessziós stílusban készült ház terveit Himler Dezső budapesti építész készítette, aki Kaposváron több tekintélyes köz-és lakóépületet is tervezett. Ez az egyik legértékesebb szecessziós műemlékünk nemcsak helyi, hanem országos viszonylatban is. A házon levő emléktábla is erre hívja fel a figyelmet, de a táblán tévesen az 1912-es évszám szerepel 1904 helyett. Építtetője Betnár Nándor biztosítási ügynök volt, akinek a ház földszintjén működött az irodája.
     A kor tekintélyes cement- és műkőgyárosa, Borovitz Manó építővállalkozó kivitelezte a palotát. A díszkőmunkákat fiára, Borovitz Imrére bízta, aki Csikász Imrével, főiskolai iskolatársával együtt készítette el a homlokzatot. Csikász a századforduló szobrászatának sokat ígérő tehetsége volt, művészetének minőségét Rodinéhez hasonlították.
     Csikász 1904-ben - húszéves korában -, közvetlenül az iparművészeti iskola elvégzése után veszprémi otthonában műtermet alakított ki, ahol egy nagy reliefet és első mellszobrát készítette el. Tele volt tervekkel. Arról álmodott, hogy Olaszországba megy tanulni. Édesanyja nem tudta támogatni ebben az elhatározásában, ezért hirtelen úgy döntött, hogy Kaposvárra megy volt iskolatársához, Borovitz Imréhez. Az ő édesapja, Borovitz Manó alkalmazta kőfaragó- és épületszobrász-üzemében. Kaposváron két évig maradt. Édesanyja az idő tájt írta egyik lányának keserűen: "írd meg, édes lányom, tudod-e Imre ádresszát, nekem nem írta meg..., nem tudom, nincs-e baja, mert névnapomra sem írt..." Lejjebb pár sorral feltört belőle a fájdalom: "én is elmondhatom, ha nem szültem volna, akkor sem őneki, sem magamnak nem fájna, hogy tudomány van, pénz meg nincs".
     Imre közben lázasan dolgozott Borovitz barátjával több kaposvári középület homlokzatán. Maradandó, értékes épületszobrász-alkotásokat hoztak együtt létre. Dolgoztak a Fő utcai Kemény-palotán (1904) és a Kaposvári Segélyszövetkezet székházán (1906) is. A Kontrássy utca 4. számú ház Csikász legjelentősebb műve.
     A tervezés Somogy megye műemlékjegyzéke szerint Csikász Imre műve. A ház homlokzata nagyon különös. Mi lehet a titka az épületen levő plasztikának, amely szinte önálló domborműként van jelen?
     A huszadik század elején divat volt megjeleníteni a szecesszió életeszményét, ami bizonyára Csikászt is megérintette. A fiatal szobrászművészben ott munkálhatott a pénztelenség miatti fájdalom, ugyanakkor a tettvágy, az életöröm, az elvágyódás is, amit finom plasztikai formákban jelenített meg. Ifjúi hévvel szépet, művészit akart alkotni. A női alakot Csikász, a férfit Borovitz készítette el: versenyeztek, ki készül el előbb a munkával. A versenyen Csikász 25 üveg sört nyert; mint győztes 12 óra alatt készítette el az ablakot körbeölelő vonalas női aktokat.
     A pár ábrázolása nagy vihart kavart a városban. A felháborodást az okozta, hogy Ádámot és Évát hiányos öltözékkel ábrázolták domborművükön a művészek. A városban nagy volt a megbotránkozás: a lakosok tiltakoztak a meztelenség ellen, felvonulást akartak szervezni, hogy a relief tűnjön el a Kontrássy utcából! Barátja, Ribó Zoltán humorosan írta Csikásznak válaszul a meghurcoltatásra: "Beérkeztél!" A kisvárosi közízlést sértő alkotás körüli viták az idők során nyugvópontra jutottak, s a megmaradt homlokzat Kaposvár büszkesége lett.
     1906 őszén Csikász Imrének Kaposvárról eltávozva megvalósult az álma: Münchenben, a művészeti akadémián folytathatta tanulmányait a veszprémi püspök anyagi támogatásával. Később eljutott Brüsszelbe és Rómába is. Bár a szobrászművész életútja fiatalon, 29 éves korában megszakadt, számos jelentős plakettet, szobrot, emléktáblát, vázlatokat, rajzokat és épületszobrászati műveket hagyott hátra rövid élete során.


Csikász Imre munka közben

     A századforduló díszítőművészete új kifejezési formákat talált. Az épületplasztika hullámzó formáit és aszimmetrikus, geometriai vonalstruktúráit a természet ihlette. A homlokzaton megjelenik a tavasz, a szerelem, az újjászületés ábrázolása, de mellette ott vannak a halálfejek is. A virágok teremtik meg a kapcsolatot az élet és a halál között.
     A szecesszió túlmutat a jelenen. A lét folyamatosságára, áramlására hívja fel a figyelmet. Jellegzetes virágornamentikája sokszor az egész homlokzatot elborítja burjánzó motívumokkal.





"Az ember most már jobban érti, hogy a menyasszony, akinek a férfi virágot hoz, miért jelenti a nászt, a nyílt létet, ahol a férfi nővé lesz, a nő férfivá, s így nem áll meg a határnál, amelyet a természet szabott, olyan kerek, körszerű, mint a világ, mint a nap, mint a koszorú, együtt van élet és halál, férfi és nő, ahogy a szerelemben együtt van az öröklét: a születés, az élet, a meghalás és újjászületés."
(Hamvas Béla)







"A szecessziós szépség ott van, ahol valami meghal és megszületik."
(Gulácsy Lajos)


     A szecesszió nőalakja kilép a köznapi élet kötöttségei alól, és fellázad saját sorsa ellen. A szépségbe, a művészetbe menekül. A lélek, az érzelem ábrázolása jelenik meg a festményeken, szobrokon. Az új női eszmény a szabadosabb, érzékibb, kihívóbb nő, aki a férfivel egyenrangú.
     A Lechner Ödön által képviselt nemzeti építészeti vonal a népművészet gazdag formakincsét ötvözte a szecesszió lendületes vonalvezetésével, bátor színválasztásával. A díszítés hangsúlyos az épület homlokzatán, benne az alkotó egyéni arculata fogalmazódik meg. Az álomszerű alakok, a szép női fejek, a virágfüzérek az élet természetességét és örömét hirdetik.
     A fantázia által elindított új látás egyszerű formákat használt fel, s hozzászoktatta a szemet az épület részleteinek figyeléséhez. A művészet megújításának lehetőségét kereste a geometrikus és növényi díszítésekben.


Rozetták díszítik
az épület homlokzatát.

"Az ízlés módosul, az iskolák és korok divatos szabályai változóak, de az örök szép lényege változatlan."

(Gyulai Pál)









Megjön a tavasz tarkasága:
fehér pöttyök és piros pontok,
virágos fák, tavaszi gondok,
tavaszi sírok ciprusága,
fehér virág hull barna sárba,
szelet mond az alkonyi pír is;
halálvágy száll a bús múzsákba,
mikor zöld köntösét cifrázza Írisz.

(Babits Mihály:
Ballada Írisz fátyoláról)






"A szecesszió profetikus szépségeszménye: életünket virágszerűen leélni. Ami annyit tesz: a sorsot az újjászületés felé megnyitni. Elmúlás és keletkezés határvonalára tenni. Ahogy a virág színeiben egyszerre pompázik a fény lüktetése és a mélysötét vallása."
(Eisemann György)





"A végtelen kifejezése az, ami a hajladozó vonalat is kedvessé teszi a szemnek; mert a végtelen változatosság és mozgás, az élet, a növekedés gondolata fűződik hozzá."
(Ruskin)




"A növény a nyílt lét szimbóluma. Nyílt lét? Mi az? Olyan lét, amely az élet látható határain túlterjed. Elsősorban átterjed az élet előtti és az élet utáni létre, a születés előttire és a halál utánira, olyan lét ez, amelynek határa nem határ, nyílt, előre és hátra, fel és le."
(Hamvas Béla)





"Aki virágozni tudna, annak szíve a gyönge veszélyeken túl élne, a nagy végzet igaz vigaszán."
(Rilke)


 






"Egyetlen dolgod, létezésed egyetlen értelme a földön, hogy megismerjed az emberi és a világi dolgok természetét, az emberi és a világi tünemények összetartozását..."
(Márai Sándor)





A Nyár a Nyár nem álmodik,
Kaszál, dalol és nem rohan,
Erősen, biztosan arat,
Forrón és boldogan.

Én, úri Ősznek gyermeke,
Kengyelfutó beteg vagyok:
Előttem Tél, nyomomba Nyár,
S Tavaszkor meghalok.

(Ady Endre)




"Nemcsak a műved van, az idő is van. S az időn belül megvan a te pillanatod, melyet nem szabad elmulasztani."
(Márai Sándor)





A bejárati ajtó művészi kivitelű műlakatosmunkái

     "A kovácsoltvas-művességben a szecesszió megjelenésének öt irányzata figyelhető meg: stilizált növényi, népies-magyaros, távol-keleti, mértani és barokk-klasszicizáló késő barokk motívumokkal."5




"A növényi lét nyílt, olyan, mint a híd vagy kapu, nyitva kifelé és befelé, felfelé és lefelé."
(Hamvas Béla)




     "Cél- és anyagszerűség a modern mesterségek jelszava. A ráaggatott áldíszek kiabáló hatását célszerű, eredeti forma, választékos ízlésű színösszehangolás, a különböző anyagok belső, anyagi szépségének kiemelése és szemlélhetővé tétele helyettesíti. És semmit sem vél oly jelentéktelennek, ami művészi kiképzést ne érdemelne."6

     A szecesszió a kovácsoltvas-művességben új formálási technikát is teremtett, a domborítást. A virágmotívum változatos formában jelent meg a lakóházak vasrácsos kapuján.





"Mindenféle díszítő vonal legjobb forrása a természetből vett gyönyörű absztrakt vonal."

(Ruskin)


 

     A lépcsőkorlát virág- és levélfüzérei a század elejei Kaposvár elsőszámú lakatosmesterének, Rózsa Ignácnak az alkotásai.

     "Az anyag természetével gyakran ellentmondó díszítés kihasználja a kovácsoltvas technikájának minden lehetőségét. Naturalisztikus, bár jellegzetesen formált virágok, szeszélyesen kanyargó indák, cigarettafüstre emlékeztető bodrok, folyondárok jellegzetes vonásokat adnak."7




     A szecesszió sajátos vonalmotívuma jelenik meg az erkély indázó vonalaiban. A férfi-nő kapcsolat homlokzati ábrázolását emeli ki a műlakatosmunka.
     A vonal az erő, az érzés, az egyéniség kifejezésének eszköze lett, az élet lüktetése szólalt meg benne.



     Schopenhauer a művészetet az élet virágának tekintette. Az ő esztétikája az alapja a szecesszió eszmevilágának. Az előző korok kötött formáival szemben a mesterek, művészek alkotásaikban megjelenítik saját egyéniségüket. A szecesszió az egyéniség kora is, amikor szabadon szólalhattak meg az érzések, gondolatok a művészet nyelvén.






Üdvözlet a Goitein-udvarból
Képeslap 1909-ből

     Az 1904-ben megnyílt új belvárosi utca legmonumentálisabb bérpalotáját a századelő tekintélyes ékszerésze, Goitein Mór építtette az 5. szám alatt. Goitein ékszer- és órásüzlete Somogy vármegye legnagyobb üzlete volt, amely a város központi részén, a Korona utca 4. szám alatt működött az 1900-as évek elején. Később a Fő utcán volt mű- és régiségkereskedése, ahová szívesen betértek a Fő utcán sétáló emberek. Ő volt a város "Misi bácsija", akinek boltjában sokféle érdekes dolgot lehetett kapni.
     A kereskedő palotájának építése idején az utcában még földes út volt, járda nélkül, de már több tekintélyes ház állt. A korabeli sajtó tudósított a szecessziós kastély épüléséről. (Kaposvár fejlődése = Somogyi Hírlap, 1904. május 8.) Az utcában épülő házak többsége a kaposvári szecesszió neves épülete volt, a 4., 5., 6. számú házak Himler Dezső budapesti építész tervezései.
     A "Goitein-udvar" néven ismert épületben vendéglő és a jó nevű Elit kávéház üzemelt. A kávézáshoz cigányzene adta az aláfestést, az emeleten panziót rendeztek be.8 A sarki bejárat mellett kétoldalt az étlapok voltak kifüggesztve, a földszinten nagy üzlethelyiségek működtek. A mai garázsbejáró helyén volt a vendéglő kerthelyisége ízléses téglakerítéssel, amelyet valószínűleg akkor bontottak le, amikor a Dédász irodaházát építették. Az első világháború idején a Szántó laktanya tisztjei találkahellyé alakították át a szobákat az emeleten. Nemcsak a tisztek, hanem a dzsentrivilág egyes tagjai is megfordultak itt. "A kommün ideje alatt ennek a helynek stílusosan 'A szegény ördöghöz', majd 'Bableves csárda' lett a neve. Az elnevezés kifejezte a világban történő minőségromlást is."9
     Sokat változtatott az épületen az 1969-ben végzett felújítás. (Ezt az IKV kivitelezte.) A lépcsőházi mintákat lefestették, leverték a Borovitz Imre szobrász és kőfaragó által készített lábazati díszeket, stukkókat, a tető bádogos díszítéseit.
     A korszak egyik legszebb háza az épületen történt változtatások miatt mára sajnos csak részletekben őrzi nyomát a hajdaninak.



     Ennél a saroképületnél a részletek megoldása figyelemre méltó. Az 5. számú saroképület a szecesszió Lechner Ödön által elindított irányvonalát követi, népművészeti formákkal gazdagítja az építészetet. Magyaros motívumok jelennek meg az ornamentikában, műlakatos-alkotásokban.




     A kapuablak-betétrács és a lépcsőkorlát készítője az egykori Kaposvár híres műlakatosmestere, Rózsa Ignác(1904) volt. Az ajtón levő kilincs az egyik legszebb a városban. Sajnos az idők során a szecesszió gyönyörű íves erkélyét eltávolították, helyére egyszerű vonalú négyzetvas erkély került, a lépcsőházi kovácsoltvas korlát viszont épen maradt.



"Minden virág egy álom
álmok között egy álom
rózsákba hullatag
fejét lehajtva mélyen
mint rózsa töve télen
rejtőzik fullatag.

(Babits Mihály: Csipkerózsa)



     Fába faragott szecessziós díszítésben gyönyörködhetünk ennél a háznál


Szecessziós kapuablak-betétrács, 1904

Dús nagy kelyhekkel nyílasz karcsu száron,
kelyhekkel és keblekkel mint a rózsák
ó életem (szerelmem!) ó halálom
valósult álom, álmodott valóság.

            (Babits Mihály: Beloved o beloved)


Tupity János ajtóbetétrácsrajza

     A szecesszió vasművessége a századfordulótól az első világháborúig főleg a lakóházakon jelent meg.
     "A függőfolyosók rácsai általában tömeggyártással készültek; a lépcsőrácsok már sokkal díszesebbek, és iparszerű kézi munkának nevezhetjük őket; a vasrácsos kapuk pedig színvonalas alkotások."10





     Az egykori nyomda épületén a kapu felett Gutenbergről készített dombormű emlékeztet a ház eredeti rendeltetésre. A Somogy vármegyei nyomda és lapkiadó építésze Edelényi Himler Dezső volt. (1911) Ekkor már három lap is szolgálta a lakosság tájékoztatását: az 1904-ben indult napilap a Somogyi Hírlap, a Salgó Sándor szerkesztette Somogyvármegye, és a Somogyi Napló.


A kapu felett Gutenberg portréja és az osztrák sas látható



     A korabeli almanachban ezt írták az épületről: "A Somogyvármegye új otthona kellemes benyomást tesz a szemlélőre. Homlokzatán barátságos kék színű dombor betűkkel a részvénytársaság cége díszeleg, a bejárat fölötti részen pedig a nyomdászat atyamesterének, Gutenbergnek jól sikerült relief-képét tartja két angyal, kétoldalt a nyomdászat címere, a festéktörőt és szedővasat tartó griffmadár, mint az oszlop fejdíszek egészítik ki a szimbolikus díszítést. Az épület többi részein is ügyesen elhelyezett hasonló díszítéseket Borovitz Imre ügyes kezű kaposvári szobrász készítette. Az épület alapzata és tetőzete vasbetonból készült. A termek elhelyezése, a tágas helyiségek és a minden termet egyenletesen betöltő világosság az ügyes építész mesteri kezét dicséri."11





     1919 augusztusában jelent meg az Új-Somogy első száma, felelős szerkesztője Thúry Zsigmond volt.
     1919 novemberétől a nyomda neve Új-Somogy Nyomda és Lapkiadó Rt. 1949-ben államosították.12 A több kisebb államosított nyomdából létrehozott Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat központi épülete lett.(1950-1976)


"Szivem magába szívott
ezer illatot,
ezerjó illat engem
hogy elkábitott!
Szivem most illatzacskó,
lelkem illatház:
ez a sok illat engem
hogy megbabonáz!

Virágok illatával
tele bús fejem,
virágok illatáról
rád emlékezem,
gyönyöröm aki voltál,
most vagy bánatom,
hogy tested vánkosára
le nem nyughatom"

(Babits Mihály: Egy szegény magára maradott)



Magyarázatok

rozetta: kör befoglalóformájú, kör középrészű, sugarasan osztott, az ősközösség korától ismert ékítmény, eredetében feltehetően napjelkép. Felülnézetben ábrázolt, szirmos virág stilizált rajza. Az ókori elő-ázsiai díszítőművészet leggyakrabban előforduló motívuma.(Guzsik Tamás: Építészettörténeti és építészetelméleti értelmező szótár. Szerk. Major Máté. Budapest : Akad. K., 1983. p. 269.)


Forrás:
1 Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest : Arany J. Irod. és Nyomdai Műint., 1925. p. 49.
2 Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest : Akad. K., 3. köt. cop. 1994. p. 2037.
3 Pereházy Károly: Magyarországi kovácsoltvas-művesség. Budapest : Corvina, 1982. p.50.
4,5 Uo. p. 51.
6 Fieber Henrik: Új művészeti stílus = Magyar iparművészet, 1912. 9-10. p. 329.
7 Bieber Károly: Kovácsművészet. Budapest.: Műszaki K., 1963. p. 118.
8 Szigetvári György közlése.
9 Lévai József György: A virágos Kaposvár: a huszadik század első évtizedeinek érdekes eseményei a somogyi sajtó tükrében. Kaposvár : Kaposvári Városszépítő Egyes., 1999. p. 119.
10 Gleb Zub: Kovácsoltvas-művesség. Budapest : Cser, 2002. p. 114.
11 Somogyvármegye almanachja. Kaposvár : Somogyvármegye ny., 1911. p. 262.
12 Mautner József: Kaposvár nyomdái, 1832-1976. Kaposvár : Somogy M. Tanács V. B., 1976. p. 47.


Fényképek:
    Gőzsy Gáborné (Kontrássy utca 3., 4.)
    Horváth Vera
    Horváth Péter

Szkennelt képek:
    Csonka Béla: Kaposvár. Kaposvár. 2., bőv. kiad. Kaposvár : Mahir Somogy M. Ig., 1991.

Felhasznált irodalom:
    Berzy Péter írásbeli közlése.(Kontrássy utca 5. számú ház)
    É. Takács Margit: Csikász Imre In. Vár Ucca Tizenhét : negyedévkönyv : Csikász Imre 1884-1914 / szerk. Fenyvesi Ottó [et al.]. 2. évf. 1. szám (1994/1.). Veszprém : Művészetek Háza, 1994.
    Ribó Zoltán: Csikász Imre veszprémi szobrászművész életrajza, 1884-1914. In. Évi jelentés a Veszprémvármegyei Múzeum és Múzeumi Könyvtár 1929/30. évi fejlődéséről és évvégi állapotáról.
    Váth János: Kettébe törött szálfa : Csikász Imre szobrászművész élete. [S.l.] : Kézirat, 1959.