Németh István polgármester (1895-1911) városfejlesztési politikájának köszönhetjük a város mai képét.      Az 1900-as évek elején jött létre a város belső központja. A Városháza és az Erzsébet (a mai Noszlopy) utcai házak megépülésével, a Korona Szálló és a régi gimnázium, (majd Pénzügyi-igazgatóság épületének átalakításával), a Kossuth-szobor felállításával kialakult a város főtere.1      Németh István (Siposs Géza városi főjegyző segítségével) a belváros területén levő telkek gazdáitól a földeket megszerezte a város részére.2 Így sikerült megvenni az úgynevezett Szolgahegyi-házat is udvarával, kertjével együtt, mely a Zárda utca elején állt, s ami lehetővé tette a hajdani Esterházy utca nyugati bejáratának megnyitását. Az utcanyitás gondolata már 1899-ben felmerült. (Az Esterházy utca kinyitása = Kaposvár, 1899. szeptember 14.) (A polgármester jelentése a múlt évről = Kaposvár, 1900. március 12.)      A Szolgahegyi ház elavult épület volt, amely éveken keresztül a városháza céljait is szolgálta: itt tartották a képviselő-testületi üléseket, itt voltak a városi hivatalok, s itt volt a polgári leányiskola két tanterme is.2      Az építkezések már 1896 után, az Esterházy uradalom területén fekvő Meggyes-telek megvétele után elkezdődtek Bereck Sándor városi mérnök tervei szerint.      A város keleti részén oly nagyarányú építkezések történtek, hogy igénybe vette az összes téglagyárat - írja a Somogy című újság 1897-ben. A monumentális középületek mellett (MÁV internátus 1897, Somssich Pál Gimnázium 1898) a családi házak építése is megindult az egykori Esterházy és a vele merőlegesen fekvő János utcán.

Az Esterházy utcát 1905-ben nyitották meg, (részben herceg Esterházy, részben a Fő utca egyes telkeiből kisajátított területen)3 - így a Zárda utca összeköttetést nyert a Tallián Gyula utcával. De 1906-ban a Somogyvármegye már arról is tudósított, hogy az Eszterházy utca egészen a Virág utcáig fog tartani, s város legtekintélyesebb, legszebb utcája lesz. Az Eszterházy utca megnyitása = Somogyvármegye, 1906. június 29.      Az utcanyitást követően épültek fel az Igazságügyi Palota (1908), a Nemzeti Kaszinó épülete (1912), a Königsberg-villák (1913, 1914), a Leánygimnázium (1925) és a Postapalota (1924-1926).      1906-ban a Somogyvármegye arról írt, hogy Kaposvár azon "félkultur-városok" közé tartozik, ahol megvan a hajlam az egészséges fejlődésre, de nincs meg a szép iránti érzék, elhanyagoltak a mellékutcák. (Beszélő utcák Kaposváron = Somogyvármegye, 1906. december 8.) Az 1910-es, 20-as években ez megváltozott; az Esterházy utca az építkezések eredményeképpen a város egyik legszebb utcájává vált.      1910-es évekből való az "angyalkafejes ház" (Bajcsy-Zsilinszky utca 1/B), 1929-ből a megnyíló Kossuth utca és az Esterházy utca sarkán felépült palota (a mai Bajcsy-Zsilinszky utca 14. ). Az Ezredév és a Bajcsy-Zsilinszky utca találkozásánál álló szecessziós bérház ma az ügyvédek otthona, ami az utca meghatározó épülete. (Ezredév utca 1., Bajcsy-Zsilinszky utca 11.)

A Königsberg fakereskedő-család villái a kaposvári villaépítészet jellegzetes példái az utcában (Bajcsy-Zsilinszky utca 1/C és 20). A bírósággal szemben egy sajátosan népi ornamentikával díszített villa gazdagítja az utcaképet (Bajcsy-Zsilinszky utca 12.)

Königsberg Dezső villája az egykori Nemzeti Kaszinó (ma Technika Háza) részévé vált

Az Esterházy utca az 1930-as években

A harmincas évekre megváltozott a város külső megjelenése. Az Esterházy utcán, a törvényszéki palota tájékán sétáló idegen ezt láthatta: "ragyogó tisztaság mindenütt, ragyogó gyepszegélyek, kugliakácok, piros muskátlik és szép asszonyok. Bizonyára ezektől tanult Justitia istenasszony is, és ezért púderezte be magát meszes kőporral, valódi kővolta dacára." (Csevegjünk az új Kaposvárról = Új Somogy, 1930. december 2.)

Igazságügyi Palota

Az Igazságügyi Palotával szemben a leánygimnázium telke még üres (ma Művészeti Kar épülete)

Az utca eklektikus, szecessziós családi házai ma is őrzik a századelő történelmi lenyomatát. Az utca szép polgárházai között megtalálhatók a nemzeti formanyelvet követő, és az általános szecessziós díszítést követő házak és kapuk.

Dr. Csorba Ede monogramos kapuját Lukics Ferenc műlakatos készítette 1902-ben

Dr. Csorba Ede ügyvéd (1847-1911) a város és a vármegye egyik legtekintélyesebb embere volt. Szép, egyemeletes házát Gáspár Gyula építette fel a János utcában 1890-ben. Ezt lebontották 1897-ben, amikor az udvart és a hozzá tartozó kertet átengedte Csorba minden ellenérték nélkül a vármegye gimnáziuma részére4. A János utca folytatásában megnyílhatott a Somssich Pál utca, s lehetővé vált a gimnáziumhoz való szabad bejárás. Új háza a gimnáziumtól nem messze, az Esterházy utcában épült fel a 19. szám alatt.

Győrfy Gyula műlakatos hagyatékában talált mintalap	A 25. számú ház kapu-betétrácsa, Papp Mihály műlakatos mester alkotása (1902)

A kaposvári lakatosmesterek 1880-tól olasz, német, magyar tervezők műipari mintalapjainak felhasználásával is dolgoztak. Papp Mihály egy ilyen tervet módosítva készítette el a Bajcsy Zsilinszky utca 25. számú lakóház kapujának betétrácsait. A levéldíszítések és sárkányfejek kézi munkával készültek. Mindez "a szemek, és az orrlyukak kialakításán látható bemélyedések, domborulatok, ívhosszok 1-2 mm-es eltéréséből állapítható meg."5      A kitűnő iparos műremekei a Táncsics Gimnázium Bajcsy-Zsilinszky utcai homlokzatán található sárkányfejes zászlótartók is. Az egykori Esterházy utca 25. számú ház tulajdonosa Karai János volt, akinek monogramja felkerült kapura. (Ma a Somogy Megyei Területi Agrárkamara épülete.)

A Lechner Ödön által kialakított magyar formanyelvet a vidéki építészek is követték. Az épület ornamentikájának kialakításánál a népművészethez fordultak. Ezt tette Gáspár Gyula is a 31. számú házon a tulipán és a szív motívumának felhasználásával.      A tulipánt a magyarság jelképei közé sorolhatjuk. "E virág nem csupán ugyanabból a földből született, amelyből a magyarság, hanem nyelvünk, világnézetünk kialakulásának is részese..."6      A szív a tulipánnal összekapcsolva, egymásba rajzolva szerelmi üzenetet közvetít Hoppál Mihály jelképtára szerint.

Az európai szecesszióra jellemző dús növényi ornamentika a magyar szecesszióban csak ritkán fordul elő. Ezt a népművészetből átvett növényi és madárábrázolások helyettesítik.

Stilizált levelek, indák, női fejek kerültek fel az 50. számú ház homlokzatára

Ebben a házban élt ifjúkorában dr. Nyíri Tamás teológus-filozófus professzor, a Táncsics Mihály Gimnázium egykori kitűnő tanulója. 2000-ben került emléktábla a háza falára. (Emléktábla-avatás főhajtással = Somogyi Hírlap, 2000. november 4.) Ma Elit üzletház a neve az épületnek, irodák találhatók benne.

A mai Bajcsy-Zsilinszky Endre utca

Forrás: 1 Zádor Mihály: Kaposvár. Budapest : Műszaki K., 1964. p. 228. 2 Fekete Gyula: Kaposvár föllendülése = Új-Somogy, 1928. december 28. 3 Bereczk Sándor: Kaposvár rendezett tanácsú város története és fejlődése. Budapest : Arany J. Irod. és Nyomdai Műint. 1925. p. 30. 4 Fekete Gyula: Az ötven év előtti Kaposvár és fellendülésének korszaka. Kaposvár, Új-Somogy nyomda, 1929. 5 Szabó Tamás: Kaposvári műlakatosok. Kaposvár, Magánkiad., 2003. p. 15. 6 Varga Géza: A magyarság jelképei. Budapest : Írástörténeti Kutatóint., 1999. p. 108.

Fotó: Horváth András