Főmenü
Kaposvár kártya
2012
Kedves Kollégák!
E kiadványunkban évtizedek óta Somogy megye települési könyvtárainak legfontosabb statisztikai adatait tesszük közzé. Ezúttal is a települések betűrendjében közöljük a legfontosabb forgalmi adatokat, először a városok, majd a községek közkönyvtári adatait.
Az országos teljes adatsort a Könyvtári Intézetek honlapján lehet elérni: http://ki.oszk.hu/content/statisztika
A települési könyvtáraki szolgáltató helyek címjegyzékét a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár honlapján lehet megtekinteni: Somogy Megye könyvtárainak címjegyzéke
A somogy megyei könyvtárak statisztikai adatszolgáltatását az elmúlt évekhez hasonlóan ebben az évben is a Takáts Gyula Megyei és Város Könyvtár koordinálta. A statisztikai adatok az Emberi Erőforrások Minisztériuma kulturális statisztika rendszerének webes adatkitöltő felületén kerültek rögzítésre.
Azok a könyvtárak, amelyeknek ez nehézséget okozott, a megyei könyvtártól kaptak segítséget.
Az adatszolgáltatók száma 2012-ben a következő képpen alakult:
Megyei könyvtár: 1
Városi könyvtár: 15
Községi könyvtár 226
Egyéb könyvtár (szak- és felsőoktatási-, egyéb közkönyvtár): 14 (adataikat nem közli kiadványunk)
A községek neve utáni számok azt a könyvtárat jelölik, ahonnan könyvtári szolgáltatást rendel meg az önkormányzat:
1. Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár (60 szolgáltató hely)
2. Városi Könyvtár, Balatonföldvár (11 szolgáltató hely)
3. Városi Könyvtár, Barcs (24 szolgáltató hely)
4. Városi Könyvtár, Csurgó (16 szolgáltató hely)
5. Városi Könyvtár, Kadarkút (14 szolgáltató hely)
6. Városi Könyvtár, Marcali (26 szolgáltató hely)
7. Városi Könyvtár, Nagyatád (14 szolgáltató hely)
8. Városi Könyvtár, Siófok (8 szolgáltató hely)
9. Városi Könyvtár, Tab (18 szolgáltató hely)
10. Városi Könyvtár, Lengyeltóti (8 szolgáltató hely)
2012-ben újabb két település igényelt könyvtári szolgáltatást a megyei könyvtártól (Látrány), illetve a csurgói városi könyvtártól (Somogyudvar hely).
Négy településen továbbra sem volt könyvtári szolgáltatás ebben az évben: Kára, Kaszó, Rinyaújnép, Szabadi.
A táblázatban az ellátandó közönség lélekszáma a Somogy Megyei Statisztikai Hivatal által megadott 2011. december 31-i állapotot tükrözi. Az egy évvel korábbival összehasonlítva látható, hogy a városok és a falvak össznépessége is csökkent 1-1%-kal az előző évhez képest.
A könyvtárcélú alapterület a községek esetében 1%-kal csökkent, a városoknál viszont 5%-kal nőtt. Ez utóbbi növekedés a barcsi könyvtárnál jelentkezik, a bővités, felújítás után 529m2-rel nőtt az új könyvtár alapterülete.
A könyvtárak nyitvatartási ideje változó képet mutat. Míg két városi könyvtár esetében csökkent a nyitvatartási idő létszámleépítés miatt, addig a községek esetében összeségében 1%-kal növekedett ugynez a mutató, ami az újabb megnyílt IKSZT-nek is köszönhető.
A könyvtárak számítógéppel való ellátottsága 2010-ig folyamatosan emelkedett, majd azóta stagnál mind a városok, mind a községek esetében.
Nagyon változatos képet mutatnak a dokumentum beszerzés alakulása: a csökkenő beszerzési keretek hatására és az újabb MÁRAI Program ellenére a városoknál összeségében 18%-kal csökkent a beszerzett dokumentumok száma. Nyolc városnál 13% és 86% közé esik a gyarapodás csökkenése. Látványos gyarapodásnövekedés volt viszont a csurgói városi könyvtárnál (131%) és a fonyódi városi könyvtárnál (64%). Az előfizetett folyó iratoknál is megfigyelhető, hogy kevesebb pénzeszközből kellett gazdálkodni: tovább csökkent 3%-kal az előfizetett folyóiratok, napi- és hetilapok száma a városi könyvtárakban, a községi könyvtáraknál pedig 16%-kal levesebb folyóiratot vásároltak 2012-ben. Ismét drasztikusan a folyóirat előfizetése csökkenése a megyei könyvtárnál (2012: -30%, 2011: -37%). A községi könyvtáraknál a könyv és nem a hagyományos dokumentumok beszerzése ebben az évben 9%-kal csökkent, ami a változatlan mozgókönyvtári támogatás mellett az árak emelkedésével magyarázható.
A megelőző évhez képest tovább csökkent a regisztrált könyvtárhasználók száma a városokban, bár a csökkenést mérsékeltebb volt (-3%), mint az előző évben. A községekben 2011-ben csökkent a könyvtárhasználók száma, viszont 2012-ben az előző évhez képest 5%-kal nőtt és megközelítette a 2009-i évi adatokat. Az eltérő irányú tendencia ellenére még mindig a városokban nagyobb a népességhez viszonyítva a regisztrált könyvtárhasználók száma: városokban 18,2% községekben 13% a lakossághoz viszonyított arányuk.
A személyes könyvtárhasználatok száma a községekben erőteljesebben csökkent, (-4%), mint a városokban (-1%). Személyesen egy-egy beiratkozott olvasó átlagosan 14-15 alkalommal kereste fel a múlt évben valamelyik somogyi könyvtárat (a városokban némileg alacsonyabb ez a szám, a községekben pedig magasabb).
Az internethasználat tovább csökkent ebben az évben is. A városokban némileg gyorsabban (-11%,mint a községekben (-5%). Az inernethasználat aránya az összes személyes könyvtár-használaton belül a városokban csökkent 23-ról 20%-ra, a kisebb településeken viszont ugyanolyan arányú volt, mint az előző évben (54%)
Ebben az évben a a könyvtárak távhasz-nálata (telefon, e-mail, honlap, OPAC) tovább növekedett, az előző évinél 19%-kal magasabb volt. A községek esetében a növekedés látványosabb, 70%-os a városokban 17% -os
A helyben használt dokumentumok száma a kisebb településeken 6%-kal, a városokban pedig 5%-kal csökkent.
A kölcsönzött dokumentumok száma a városi könyvtárakban 6%-kal csökkent, a kisebb településeken viszont 3%-kal növekedett.
2012. évi letölthető statisztika
Schmidtné Bakó Tünde
könyvtáros, szakfelügyelő
2011
Kedves Kollégák!
E kiadványunkban 1973 óta Somogy megye települési könyvtárainak legfontosabb statisztikai mutatóit adjuk közre. Továbbra is a települések betűrendjében közöljük az általunk legfontosabbnak ítélt mutatókat, külön betűrendben először a városokét, utána a községekét.
A teljes országos adatsort el lehet érni a Könyvtári Intézet honlapján:http://www.ki.oszk.hu (Excel-formátumban).
2011-ben is tovább gyarapodott a könyvtári szolgáltató helyek száma. A 245 somogyi település közül 241-ben van könyvtár vagy könyvtári szolgáltató hely. A 241 könyvtári szolgáltatást nyújtó településből 197 községben rendeltek meg ebben az évben mozgókönyvtári szolgáltatást valamelyik városi könyvtártól, illetve a megyei könyvtártól. négy településen viszont továbbra sincs könyvtári ellátás annak ellenére, hogy a szakfelügyeleti vizsgálat alkalmával tájékoztatást kaptak a lehetőségekről: Kára, Kaszó, Rinyaújnép, Szabadi.
A községek neve utáni számok azt a könyvtárat jelölik, ahonnan mozgókönyvtári szolgáltatást rendel meg az önkormányzat:
1. Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár (59 szolgáltató hely)
2. Városi Könyvtár, Balatonföldvár (11 szolgáltató hely)
3. Városi Könyvtár, Barcs (24 szolgáltató hely)
4. Városi Könyvtár, Csurgó (15 szolgáltató hely)
5. Városi Könyvtár, Kadarkút (14 szolgáltató hely)
6. Városi Könyvtár, Marcali (26 szolgáltató hely)
7. Városi Könyvtár, Nagyatád (14 szolgáltató hely)
8. Városi Könyvtár, Siófok (8 szolgáltató hely)
9. Városi Könyvtár, Tab (18 szolgáltató hely)
10. Városi Könyvtár, Lengyeltóti (8 szolgáltató hely)
A táblázatban az ellátandó közönség lélekszáma a Somogy Megyei Statisztikai Hivatal által megadott 2010. december 31-i állapotot tükrözi. Az egy évvel korábbival összehasonlítva lát-ható, hogy a falvak össznépessége 1%-kal tovább csökkent, a városok népessége viszont stagnál.
A könyvtárcélú alapterület a községek esetében 1%-kal, a városoknál viszont 9%-kal nőtt. Ez utóbbi növekedés sajnos alapterület-csökkenést is magában foglal: a Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár nyolc fiókkönyvtára zárt be az év folya-mán, illetve a barcsi városi könyvtár területe is csökkent. Örü-lünk viszont annak, hogy elkészült Siófokon az új városi könyvtár, ami jelentős, mintegy háromszoros könyvtári terület-növekedést is eredményezett.
A könyvtárak nyitvatartási ideje is növekedett: a városok közül Igalban duplájára nőtt, mert szakképzett főállású szak-embert sikerült alkalmazni, illetve a községekben is volt némi növekedés, ami az átadott IKSZT-nek is köszönhető.
Érdekesen alakult a dokumentumbeszerzés: a csökkenő beszerzési keretek ellenére a városok esetében a leltárba került dokumentumok száma 15%-kal nőtt. Ez valószínűleg az ajándékba kapott és az átleltározott dokumentumoknak kö-szönhető, illetve a MÁRAI Programnak. A folyóiratok esetében viszont egyértelműen látszik, hogy kevesebb pénzeszközből kellett gazdálkodni: 16%-kal kevesebb folyóiratot vásároltak a városi könyvtárak 2011-ben, mint az azt megelőző évben. Drasztikus a csökkenés a megyei könyvtárnál (37%) és a balatonboglári városi könyvtárnál (25%). Sajnos a községek többségénél is látszik a mozgókönyvtári normatíva csökkenésének hatása: a kevesebb pénzből 4%-kal kevesebb könyvtári dokumentumot tudtak vásárolni, illetve 2%-kal kevesebb folyóiratra tudtak előfizetni.
A számítógépek és az internetelérések számánál továbbra is növekedés látható, de a növekedés tovább lassult (3%).
A megelőző évhez képest tovább csökkent a regisztrált könyvtárhasználók száma. A városokban már 10%-os csök-kenés tapasztalható 2009-hez képest, a községekben pedig 7%-os. Az eltérő mértékű csökkenés ellenére még mindig a városokban van több regisztrált könyvtárhasználó a lakosság arányához képest (városok: 18,1%, községek: 12,4%).
A személyes könyvtárhasználatok száma a községekben erőteljesebben csökkent, mintegy 6%-kal az előző évihez ké-pest, a városokban pedig 4%-kal. Személyesen egy-egy beiratkozott olvasó átlagosan 15 alkalommal kereste fel a múlt évben valamelyik somogyi könyvtárat (a városokban némileg alacsonyabb ez a szám, a községekben pedig magasabb). Ennél a mutatónál most is nagyobb a különbség a városoknál (13,73 alkalom) és a községeknél (16,44 alkalom).
Ebben az évben a városok esetében a könyvtárak távhasz-nálata(telefon, e-mail, honlap, OPAC) tovább növekedett, az előző évinél 37%-kal magasabb volt. A községek esetében a növekedés látványosabb, mert sokkal több helyen kezdték mérni a távhasználatot. A mérést elsősorban a kistelepülési szolgáltató helyek elkészült honlapjai tették lehetővé, amelyen az elkészült elektronikus katalógus is elérhető.
Az internethasználat aránya az összes személyes könyvtár-használaton belül a városokban kissé nőtt: 21-ról 23%-ra, a kisebb településeken viszont csökkent: 56%-ról 54%-ra.
A könyvtárak helyben használata a kisebb településeken 6%-kal nőtt, míg a városok esetében 3%-os csökkenést mutat.
A kölcsönzött dokumentumok száma a községek és városok esetében is 10-10%-os csökkenést mutat.
Összességében elmondható, hogy a könyvtárhasználati szokások átalakulóban vannak: kevesebb regisztrált használója van a könyvtáraknak, de akik beiratkoznak, azok kitartó rendszerességgel veszik igénybe valamelyik szolgáltatást. A köl-csönzés helyett a távhasználat, az internethasználat és a helyben használat kap egyre nagyobb szerepet.
Schmidtné Bakó Tünde
könyvtáros, szakfelügyelő
2011. évi letölthető statisztika
2010
Kedves Kollégák!
Statisztikai kiadványunkat negyedszer adjuk közre ebben a formában.
A könnyebb tájékozódás miatt továbbra is a települések betűrendjében közöljük a fontosabb mutatókat, külön betűrendben először a városokét, utána a községekét.
2010-ben tovább gyarapodott a könyvtári szolgáltató helyek száma, már Somogy megye 182 településén rendeltek meg mozgókönyvtári szolgáltatást. Egy településen (Gadácson) pedig két évtized után újraindult a könyvtári szolgáltatás, a kaposvári Megyei és Városi Könyvtár segítségével.
A községek neve utáni számok azt a könyvtárat jelölik, ahonnan mozgókönyvtári szolgáltatást rendel meg az önkormányzat:
- Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár (57 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Balatonföldvár (11 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Barcs (24 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Csurgó (13 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Kadarkút (13 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Marcali (19 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Nagyatád (13 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Siófok (8 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Tab (16 szolgáltatóhely)
- Városi Könyvtár, Lengyeltóti (8 szolgáltatóhely)
Táblázatunk továbbra is csak az általunk legfontosabbnak tartott statisztikai adatokat tartalmazza.
A teljes országos adatsort el lehet érni a Könyvtári Intézet honlapján:http://www.ki.oszk.hu, excel formátumban).
Somogy megye 245 települése közül 241-ben van könyvtár vagy könyvtári szolgáltató hely (Somogyzsitfán két könyvtár működik, illetve Balatonkeresztúr és Balatonmária önkormányzata közösen tart fenn könyvtárat). 2010-ben tovább csökkent a nem működő könyvtárak száma (7 könyvtár). A nem működő könyvtárak mind önállóak, nem rendeltek meg nagyobb könyvtártól mozgókönyvtári ellátást.
Az ellátandó közönség lélekszáma a táblázatban a Somogy Megyei Statisztikai Hivatal által megadott 2009. decemberi 31-i állapotot tükrözi.
A könyvtárcélú alapterület továbbra sem tartalmazza az előtereket, mellékhelyiségeket, közlekedő folyosókat, lépcsőházat.
Sajnos, az elmúlt évben az egyre nehezebb gazdasági helyzet miatt a megyében összességében 9%-kal kevesebb összeget tudtak a könyvtárak dokumentumok beszerzésére fordítani folyóirat nélkül. Ez 12%-kal kevesebb dokumentum beszerzését tette lehetővé, ami az áremelkedésekkel magyarázható.
A fentiek miatt a beszerzett kurrens folyóiratok száma is csökkent 1,8%-kal. A községekben ez markánsabban jelenik meg, 7%-kal kevesebb folyóirat beszerzésére került sor. Jó hír viszont, hogy tovább csökkent azon települések száma, ahol egyáltalán nem fizetnek elő egyetlen lapra sem.
Ez utóbbinak oka lehet, hogy a mozgókönyvtári szolgáltatást megrendelő kistelepülések száma tovább nőtt, és a központi támogatás révén egyre többen tudnak előfizetni időszaki kiadványra. A városoknál nagyon vegyes a kép: a megyei könyvtárnál, a csurgói könyvtárnál és a nagyatádi könyvtárnál jelentős csökkenés figyelhető meg (5-15%), míg a többi városnál növekedett az előfizetések száma.
A számítógépek és az internetelérések számánál még mindig növekedés figyelhető meg mind a községeknél, mind a városoknál, bár a növekedés lassulni látszik az előző évekhez képest (5,8% és 5,6%).
Míg 2009-ben a városokban a regisztrált könyvtárhasználók számánál nagyon szép emelkedésről számolhattunk be (11%), addig 2010-ben sajnos majdnem 7%-os csökkenést tapasztalunk a változatlan népességszám ellenére. Ezt a csökkenést gyakorlatilag 6 város „produkálta”, ahol a városi lakosság 75%-a él, vagyis a nagyobb városok, közöttük a megyeszékhellyel.
A községeknél a regisztrált használók száma továbbra is stagnál, azonos szinten van két éve.
A személyes könyvtárhasználatok száma a községekben 2,6%-kal nőtt az előző évhez képest, a városokban viszont csökkent, bár nem olyan mértékben, mint a regisztrált használók száma. Személyesen egy-egy beiratkozott olvasó átlagosan 14,8 alkalommal kereste fel a múlt évben valamelyik somogyi könyvtárat. Ennél a mutatónál most is nagyobb a különbség a városoknál (13,8 alkalom) és a községeknél (16,2 alkalom). Az előző évhez képest nőtt a könyvtárhasználat intenzitása is (2009: város: 12,9 alkalom, község: 15,8 alkalom).
A könyvtárak távhasználata (telefon, e-mail, honlap, OPAC) a városokban egyre intenzívebbnek tűnik, az előző évhez képest 51,6%-kal nőtt. Ez összefügghet a mérés jelentőségének felismerésével, a honlapok fejlesztésével, az online katalógusok számának gyarapodásával is. Itt már csak két könyvtár nem szolgáltat adatot. A községekben még mindig nem terjedt el a távhasználat mérése, mindössze 15 helyen mérik ezt a fajta használatot.
Az internethasználat aránya az összes személyes könyvtárhasználaton belül a városokban továbbra is 20%, a községekben viszont tovább nőtt: 55,8%. Ez bizonyára összefügg a városok és községek háztartásainak informatikai ellátottságával.
A kölcsönzött dokumentumok száma a községekben a lényegében változatlan regisztrált használó mellett 3,3%-kal nőtt. A városokban a 7%-kal kevesebb regisztrált használó viszont csak 5%-kal kevesebb dokumentumot kölcsönzött ki, ami szintén növekvő kölcsönzést jelent egy olvasóra vetítve.
Schmidtné Bakó Tünde
hálózati szakreferens
2010. évi letölthető statisztika
2009
Kedves Kollégák!
Statisztikai kiadványunkat harmadszor adjuk közre ebben a formában.
A könnyebb tájékozódás miatt továbbra is a települések betűrendjében közöljük a fontosabb mutatókat, külön betűrendben először a városokét, utána a községekét.
2009-ben tovább gyarapodott a városok száma a megyében: Igal települést 2009-ben várossá nyilvánították.
A községek neve utáni számok azt a könyvtárat jelölik,
ahonnan mozgókönyvtári szolgáltatást rendel meg az önkormányzat:
1. Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár (53 szolgáltatóhely)
2. Városi Könyvtár, Balatonföldvár (11 szolgáltatóhely)
3. Városi Könyvtár, Barcs (24 szolgáltatóhely)
4. Városi Könyvtár, Csurgó (11 szolgáltatóhely)
5. Városi Könyvtár, Kadarkút (13 szolgáltatóhely)
6. Városi Könyvtár, Marcali (19 szolgáltatóhely)
7. Városi Könyvtár, Nagyatád (13 szolgáltatóhely)
8. Városi Könyvtár, Siófok (8 szolgáltatóhely)
9. Városi Könyvtár, Tab (15 szolgáltatóhely)
10. Városi Könyvtár, Lengyeltóti (8 szolgáltatóhely)
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy táblázatunk továbbra is csak az általunk legfontosabbnak tartott statisztikai adatokat tartalmazza. Az előző évhez képest a heti nyitvatartási órák számát is betettük a táblázatba, hogy a közel azonos adottságú települések könyvtárainak forgalmi adatai könnyebben összehasonlíthatók legyenek.
További különbség az előző évi táblázathoz képest, hogy a mozgókönyvtári állomány gyarapodását ettől az évtől a községeknél jelezzük (összhangban az országos statisztikai adatokkal - a teljes országos adatsort el lehet érni a Könyvtári Intézet honlapján, excel formátumban), jóllehet a szolgáltató városi könyvtáraknál vannak nyilvántartásba véve a dokumentumok. Emiatt az állománygyarapítás drasztikus csökkenése figyelhető meg az előző évihez képest, ezzel egyidejűleg a községeknél erőteljes állománynövekedés jelenik meg.
Somogy megye 245 települése közül 239-ben van könyvtár vagy könyvtári szolgáltatóhely (Somogyzsitfán két könyvtár van). 2009-ben tovább csökkent a nem működő könyvtárak száma (9 könyvtár). Ezek a könyvtárak egy kivételével mind önállóak, nem rendeltek meg nagyobb könyvtártól mozgókönyvtári ellátást. Az egyetlen nem működő könyvtári szolgáltatóhelyen is hosszú idő után 2010-ben elindul a könyvtári szolgáltatás.
Az ellátandó közönség lélekszáma a táblázatban a Statisztikai Hivatal által megadott 2008. decemberi 31-i állapotot tükrözi.
A könyvtárcélú alapterület nem tartalmazza az előtereket, mellékhelyiségeket, közlekedő folyosókat, lépcsőházat. Ennek ellenére több könyvtárnál változott a megadott alapterület, ami talán a pontosításoknak tudható be.
Az elmúlt évben a megyében összességében 2%-kal kevesebb friss könyvtári dokumentum beszerzésére került sor (folyóiratokon kívül), viszont az állománygyarapításra fordított összeg (folyóirat nélkül) több mint 12%-kal nőtt. A beszerzés csökkenés a dokumentumok árának emelkedésével függ össze, illetve a nagyobb forrás lehetővé tette, hogy drágább, színvonalasabb kiadványokhoz is hozzájussanak a könyvtárak.
A községekben tovább nőtt a kurrens folyóiratok beszerzése, több mint 15%-kal több volt a folyóirat-beszerzés 2008-hoz képest. Már csak a községek 17%-ában nem fizettek elő napilapra, folyóiratra (2008-ban még 33% volt). A városok esetében ugyanakkor 3%-os csökkenés tapasztalható.
A számítógépek és az internetelérések száma a községekben tovább növekedett, az előbbi 14%-kal, az utóbbi 17%-kal. Ez ismét zömmel a mozgókönyvtári normatív támogatásnak köszönhető. A 2009. év végén a megye közkönyvtáraiban (községek és városok együtt) 12%-kal több számítógép állt a használók rendelkezésére, mint 2008-ban, és 14%-kal nőtt az internetelérések száma is.
Jó hír, hogy az utóbbi évek regisztrált könyvtárhasználói számánakcsökkenése 2009-ben megállt. A városokban az előző évhez képest 11%-kal több volt a regisztrált könyvtárhasználó, a községekben ugyanakkor stagnálás figyelhető meg. Ez azért is jó eredmény, mert ha kismértékben is, de a községben lakó népesség száma csökkent (-2%) a városi népesség pedig gyakorlatilag stagnált (-0,3%).
A személyes könyvtárhasználatok száma a 2008-as csökkenés után összességében 3%-kal nőtt a megyében. Míg a városokban majd 3%-os, addig a községekben majdnem 5%-os a növekedés. Személyesen egy-egy beiratkozott olvasó átlagosan 14-szer kereste fel a múlt évben valamelyik könyvtárat. Ennél a mutatónál már nagyobb a különbség a városok és a községek között az előző évhez képest (13, illetve 15,9 alkalom).
A könyvtárak távhasználata (telefon, e-mail, honlap, OPAC) a személyes használathoz képest a városokban 38,5%-ot tesz ki, a községekben még csak 4,8%-ot. Ez az adat az előző évinél rosszabb képet mutat, viszont 2009-ben kevesebben szolgáltattak adatot a távhasználatról. A jövőben a távhasználat mérésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni, hiszen ez is a könyvtárhasználat egyik módja, lehetősége.
Az internethasználat aránya az összes személyes könyvtárhasználaton belül a városokban alig 20%, a községekben viszont 54%.
A kölcsönzött dokumentumok száma az előző évi csökkenés után 4%-os növekedést mutat, ami a városoknál figyelhető meg, ahol is nőtt a lakosság száma. A községeknél stagnált ez a mutató a 2%-os lakosságszám-csökkenés mellett.
Schmidtné Bakó Tünde
hálózati szakreferens
2009. évi letölthető statisztika
2008
Kedves Kollégák!
Az 1973 óta folyamatosan megjelenő kiadványunkat másodszor adjuk közre ebben a formában.
A könnyebb tájékozódás miatt továbbra is a települések betűrendjében közöljük a fontosabb mutatókat, külön betűrendben először a városokét, utána a községekét. 2008-ban gyarapodott a városok száma a megyében: Zamárdi települést várossá nyilvánították.
A községek neve utáni számok azt a könyvtárat jelölik, ahonnan mozgókönyvtári szolgáltatást rendel meg az önkormányzat:
1. Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár (49 szolgáltató hely)
2. Városi Könyvtár, Balatonföldvár (11 szolgáltató hely)
3. Városi Könyvtár, Barcs (21 szolgáltató hely)
4. Városi Könyvtár, Csurgó (11 szolgáltató hely)
5. Városi Könyvtár, Kadarkút (13 szolgáltató hely)
6. Városi Könyvtár, Marcali (18 szolgáltató hely)
7. Városi Könyvtár, Nagyatád (13 szolgáltató hely)
8. Városi Könyvtár, Siófok (8 szolgáltató hely)
9. Városi Könyvtár, Tab (14 szolgáltató hely)
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy táblázatunk csak a legfontosabb statisztikai adatokat tartalmazza. Az előző évhez képest a használók számára rendelkezésre álló ülőhelyek számát kivettük a táblázatból, mivel új adataink nincsenek, az új adatlap sem kérte ezt az adatot. A teljes országos adatsort (kivéve a 158 szolgáltató hely) el lehet érni a Könyvtári Intézet honlapján: http://www.ki.oszk.hu.
Eltérés még az országos adatsorhoz képest, hogy a mozgókönyvtári szolgáltatást végző városi könyvtáraknál a somogyi TEKE a városi könyvtárak saját adatait tartalmazza, a szolgáltatóhelyek adatai értelemszerűen a települések sorában szerepelnek.
Somogy megye 245 települése közül 238-ban van könyvtár, vagy könyvtári szolgáltató hely (Somogyzsitfán két könyvtár van). 2008-ban csökkent az előző évhez képest a nem működők száma (14 könyvtár) ezek közül öt könyvtári szolgáltatást rendelt meg más könyvtártól, de a szolgáltató hely kialakítása folyamatban van, később indul a kölcsönzés.
Az ellátandó közönség lélekszáma a táblázatban a Statisztikai Hivatal által megadott 2007. decemberi 31-i állapotot tükrözi.
A könyvtárcélú alapterület nem tartalmazza az előtereket, mellékhelyiségeket, közlekedő folyosókat, lépcsőházat.
Az elmúlt évben összességében 19%-kal több friss könyvtári dokumentum beszerzésére került sor (folyóiratokon kívül) a megyében. Ez a mozgókönyvtári normatívának is köszönhető, hiszen a városoknál erőteljesebb a növekedés (37%), mégpedig ott, ahol mozgókönyvtári szolgáltatást is végeznek.
Az állománygyarapításra fordított összeg is ennek megfelelően nőtt, bár mérsékeltebb ütemben, 16,5%-kal.
A kurrens folyóiratok beszerzése a községek esetében nőtt a mozgókönyvtári normatív támogatásnak köszönhetően. Örvendetesen csökkent azon települések száma, ahol még mindig nem fizetnek elő folyóiratra (33%).
A számítógépek száma a községekben tovább növekedett, az előző évhez képest mintegy 19%-kal. Ez ismét a mozgókönyvtári normatív támogatásnak köszönhető. A 2008. év végén a megye közkönyvtáraiban 13%-kal több számítógép állt a használók rendelkezésére, mint 2007-ben, és 20%-kal több interneteléréssel rendelkező gép volt.
A regisztrált könyvtárhasználók száma a megyében az előző évhez képest 7%-kal csökkent. A változás a városokban volt nagyobb, ott 11%-os a csökkenés. Ez a csökkenő tendencia országosan, sőt európai szinten is megfigyelhető. Összefügg a népesség fogyásával és a távhasználat növekedésével. Ez utóbbi 15%-kal nőtt az előző évhez képest Somogy megyében.
A személyes könyvtárhasználatok száma 13%-kal csökkent a megyében. A községek és a városok esetében viszont eltérő tendencia figyelhető meg: a városokban 20%-os a csökkenés, a községekben viszont mérsékelt, 1,3%-os növekedés figyelhető meg. Személyesen egy-egy beiratkozott olvasó át-lagosan több mint 14-szer kereste fel a múlt évben valamelyik könyvtárat. Ennél a mutatónál már növekszik a különbség a városok és a községek között az előző évhez képest (14, illetve 15,2 alkalom).
A könyvtárak távhasználata (telefon, e-mail, honlap, OPAC) a személyes használathoz képest a városokban 41%-ot tesz ki, a községekben még csak 6,6%-ot. Ez egyértelműen a városok jobb informatikai és telekommunikációs ellátottságának köszönhető. Viszont emelkedő tendenciát mutat a községekben ez az adat, az előző évhez képest itt megduplázódott a távhasználatok száma.
Az internethasználat száma az összes személyes használatoknak a 32%-át teszi ki. Ez az adat is növekvő tendenciát jelez a 2007-es évhez képest.
A kölcsönzött dokumentumok száma tovább csökkent, ebben az évben mintegy 12%-kal az előző évhez képest. Ez a csökkenés nemzetközi trend is egyben, hiszen egyre inkább átalakulóban van nálunk is a könyvtárak használata, háttérbe szorul a dokumentumok kölcsönzése, előtérbe kerül a gyors információszerzés, nő a távhasználat szerepe és új szolgáltatási formák jelennek meg.
Schmidtné Bakó Tünde
hálózati szakreferens
2008. évi letölthető statisztika
2007
Kedves Kollégák!
Mint ismeretes, 2006-ban szerkezetileg és tartalmában is jelentősen megváltozott a statisztikai adatszolgáltatás jelentőlapja. Új fogalmak jelentek meg, és új, korábban nem mért adatokat is meg kellett adni. Ezen kívül 2005-től a megalakult többcélú kistérségi társulások a mozgókönyvtári ellátáshoz támogatást igényelhetnek azon településeknek, amelyek könyvtári szolgáltatást rendelnek meg nagyobb könyvtártól. Megyénkben is elindult az a folyamat, amikor is a mozgókönyvtári szolgáltatást megrendelő települések könyvtárai lekerültek a nyilvános könyvtárak jegyzékéről és könyvtári szolgáltató helyekké váltak. Ez a folyamat a 2007. évben felgyorsult, 134 települési könyvtárból lett könyvtári szolgáltató hely. Ezektől a könyvtári szolgáltató helyektől viszont már csak jelen kiadvány számára kértünk adatokat, az országos ISTAR statisztikai adatszolgáltató rendszerbe nem kerültek be.
Ezek a változások indokolták, hogy 2007-től átalakítsuk az évente megjelenő könyvtári statisztikai kiadványunk szerkezetét.
A könnyebb tájékozódás miatt továbbra is a települések betűrendjében közöljük a fontosabb mutatókat, külön betűrendben először a városokét, utána a községekét. A községek neve utáni számok azt a könyvtárat jelölik, ahonnan mozgókönyvtári szolgáltatást rendel meg az önkormányzat:
Ezek a változások indokolták, hogy 2007-től átalakítsuk az évente megjelenő könyvtári statisztikai kiadványunk szerkezetét.
A könnyebb tájékozódás miatt továbbra is a települések betűrendjében közöljük a fontosabb mutatókat, külön betűrendben először a városokét, utána a községekét. A községek neve utáni számok azt a könyvtárat jelölik, ahonnan mozgókönyvtári szolgáltatást rendel meg az önkormányzat:
1. Megyei és Városi Könyvtár, Kaposvár (40 szolgáltató hely)
2. Városi Könyvtár, Balatonföldvár (11 szolgáltató hely)
3. Városi Könyvtár, Barcs (19 szolgáltató hely)
4. Városi Könyvtár, Csurgó (9 szolgáltató hely)
5. Városi Könyvtár, Kadarkút (8 szolgáltató hely)
6. Berzsenyi Dániel Városi Könyvtár, Marcali (18 szolgáltató hely)
7. Városi Könyvtár, Nagyatád (11 szolgáltató hely)
8. Városi Könyvtár, Siófok (8 szolgáltató hely)
9. Városi Könyvtár, Tab (5 szolgáltató hely)
10. Községi Könyvtár, Somogyjád (2 szolgáltató hely)
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy táblázatunk csak a legfontosabb statisztikai adatokat tartalmazza. A teljes országos adatsort (kivéve a 134 szolgáltató hely) el lehet érni a Könyvtári Intézet honlapján: http://www.ki.oszk.hu.
Somogy megye 245 települése közül 238-ban van könyvtár, vagy könyvtári szolgáltató hely (Somogyzsitfán 2 könyvtár van). Közülük 20 nem működött az elmúlt évben, ebből 7 könyvtári szolgáltatást rendelt meg más könyvtártól, de a szolgáltató hely kialakítása folyamatban van, később indul a kölcsönzés.
A szolgálandó közönség lélekszáma a táblázatban a Statisztikai Hivatal által megadott 2006. decemberi 31-i állapotot tükrözi. A könyvtárcélú alapterület nem tartalmazza az előtereket, mellékhelyiségeket, közlekedő folyosókat, lépcsőházat.
A könyvtári dokumentumok gyarapodása az elmúlt évben a megyében csökkent, csak azoknál a városi könyvtáraknál nőtt, ahol mozgókönyvtári szolgáltatást végeznek, hiszen több településnek gyarapítanak.
Az állománygyarapításra fordított összeg is csökkent, mert a Megyei és Városi Könyvtár majd 9 millió forinttal kisebb összegű dokumentummal gyarapodott. Ennek oka a közbeszerzési szerződés hiánya miatti több hónapos kiesés a dokumentumvásárlásoknál.
A kurrens folyóiratok beszerzése a községek esetében örvendetesen nőtt a mozgókönyvtári normatív támogatásnak köszönhetően, viszont még mindig a települések 44%-ába nem jár semmilyen folyóirat.
A számítógépek száma a községekben növekedett. 2007. év végén a megye közkönyvtáraiban 572 számítógép állt a használók rendelkezésére, és ennek 76%-a a községekben volt. A számítógépek 87%-nál az Internet elérhetőség is biztosított.
A regisztrált könyvtárhasználók száma a városokban gyakorlatilag nem változott, viszont a községekben 6%-kal csökkent. Összességében a regisztrált 54439 fő a megye lakosságának 16,6%-át teszi ki.
A könyvtárhasználatok száma viszont emelkedett a távhasználatok emelkedése miatt. Személyesen, egy-egy beiratkozott olvasó átlagosan több mint 15-ször kereste fel a múlt évben valamelyik könyvtárat. Ennél a mutatónál alig van különbség a városok és a községek között (15,7 , illetve 15,1 alkalom).
A könyvtárak távhasználata (telefon, email, honlap, OPAC) a személyes használathoz képest a városokban 30%-ot tesz ki, a községekben csak 3%-ot. Ez egyértelműen a városok jobb informatikai és telekommunikációs ellátottságának köszönhető.
Az Internet használat száma 230819 volt 2007-ben. Ez az összes személyes használatok több mint 27%-át teszi ki.
A kölcsönzött dokumentumok száma 10%-kal csökkent ugyan az előző évhez képest, viszont a helyben használat, a távhasználat, Internet használat növekedése miatt megállapítható, hogy a megye lakossága továbbra is igényli a nyilvános könyvtári szolgáltatásokat, csak a hagyományos kölcsönzés mellett más szolgáltatások kerülnek előtérbe, kapnak hangsúlyt. Azoknál a könyvtáraknál, illetve könyvtári szolgáltató helyeknél, ahol megjelentek ezen új szolgáltatási formák is, látható, hogy a használat nem csökken, sok esetben nő.
A községi könyvtári ellátásban egyre inkább látható, hogy az önkormányzatok többsége önállóan nem képes finanszírozni a minőségi könyvtári szolgáltatásokat. A kistelepülések esetében egyre nagyobb jelentősége van a szolgáltatások megrendelésének, mert a nagyobb városi könyvtárak és a megyei könyvtár megfelelő szakmai színvonalon tudja ezeket biztosítani. Itt nemcsak a hagyományos dokumentum ellátást, hanem a rendezvényeket, szakmai továbbképzéseket, elektronikus információszolgáltatást, új dokumentumtípusokkal való ellátást (CD, DVD, CD-ROM, folyóirat) stb. értjük.
Schmidtné Bakó Tünde
hálózati szakreferens