A kiegyezéstől az első világháborúig tartó időben átalakult Kaposvár településképe. A fejlődés lehetőségét hozta meg a város számára a vasút megjelenése a 19. század utolsó harmadában. 1894 után megindult, 1913-ra megvalósult a város csatornázása. A villanyvilágítás ügye is napirendre került, amit végül a Siemens-Halske cég kivitelezett. Felépített villanytelepét 1900-ban vásárolta meg a város.1
Az Esterházy hercegtől a város tulajdonába került területeken megindult az építkezés: középületek és lakóházak létesültek. Előtte az úttesteket makadámburkolattal látták el. A századfordulóra Somogyország fővárosa modern kisváros képét mutatta.
A hagyományokat tagadó új mozgalom, a szecesszió berobbanásának ideje az 1900-1920-ig tartó időszak. Az új stílus keresni kezdi az új építészeti kifejezés egyéni - helyenként nemzeti - formáit.2
Városunkban a szecesszió nemzeti és nem nemzeti ihletésű irányvonala is megtalálható. A nemzeti és a keleti motívumokat használta fel a Lechner Ödön által elindított irányzat. Emlékei Kaposváron: Vidor-palota, Református Gyülekezeti Ház, evangélikus templom, Szivárvány Kulturális Központ. A nem nemzeti, hanem egyéb formanyelvet használó szecessziós épületek: Anker-ház, Technika háza, Csiky Gergely Színház. Az 1920-as években készült kaposvári középületeken is ott vannak a szecessziós motívumok (evangélikus templom,1928 ; Református Gyülekezeti Ház, 1928), amikor már az új építészeti és iparművészeti irányzat, az art decó elindult útjára. Az 1927-28-ban épült Városi mozit Zádor Mihály Kaposvár című építészettörténeti munkája (1964) a szecessziós épületek közé sorolja, a jelen szakirodalma már az art decóhoz helyezi.
Az építész, a kivitelező, a műlakatos, az asztalos igényes, művészi munkájának eredménye volt, hogy maradandó értékek jöttek létre Kaposváron a század elején. Az egyéni szabadság érvényesült a mestereknél a szimbólumok, virágok, növények ábrázolásában. A motívumokat a természetből vették, vagy annak stilizált elemeiből. Kerülték a szögletes formákat, a szecesszió jellegzetes hullámzó, tekervényes vonalai érvényesültek a homlokzatokon, a lépcsőfeljárók, erkélyek műlakatosmunkáin. A természetes növekedés, áradás, mozgás érzetét keltették a történeti stílusok kötött formáival szemben. Az új stílushoz új anyagokat használtak. Megjelent az acél, a kerámia, az üveg, ami kitágította a lehetőségeket az építkezéseknél. A színház vasbeton szerkezete egyedülálló volt a maga korában! A szecesszió fő jellemzője a dekorativitás, ami az épület homlokzatára összpontosít, miközben az épület egésze háttérbe szorul.. A szecesszió gyors lefutásának oka ebben rejtőzhet.
Z. Soós István rajzain Kaposvár legszebb építészeti értékei jelennek meg (Kaposvári miniatűrök). A jellegzetes kaposvári középületek mellett kapukról, homlokzatrészletekről, szobrokról, utcarészletekről, ablakkeretekről készített grafikákat, bemutatva városunk építészetének gazdagságát.
|
